Két képzési helyszín, 40 résztvevő és interaktív munka jellemezte az Ema Chevalier előadóval tartott képzést Budapesten és Pécsett. Ema Chevalier a Burgenlandi Eisenstadt Magán Tanárképző Főiskola Kisebbségi Oktatási Osztályának vezetője.
A sikeres német nemzetiségi oktatási rendszerhez meggyőző koncepciókra van szükség. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata új oktatási stratégiájában célul tűzte ki, hogy kifejezetten a német nemzetiségi óvodák számára nyelvközvetítési modelleket dolgozzon ki, többféle modellt kínálva útmutatásként a minőségi folyamat és a hatékony nyelvközvetítési tevékenység ösztönzésére.
Nemzetközi kapcsolataink során Karintiában és Burgenlandban találkoztunk a Nyelvpedagógiai keretkoncepcióval.
Chevalier asszony részt vett a keretkoncepció kidolgozásában, ezért hívta meg a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ (MNPMK) a koncepció interaktív bemutatására.
„Melyik volt a kedvenc pillanata a kétnyelvűséggel kapcsolatban?”
„Miért fontos a kisebbségi nyelv megőrzése?” – voltak a bevezető kérdések, amelyeket az előadó feltett a résztvevőknek.
A nyelvoktatásra összpontosító keretkoncepciót Karintiában a KIQOS projekt (Karintiai Input Quality Observation Scheme) alapján dolgozták ki. A koncepció célja, hogy támogassa a pedagógusokat abban, hogy produktívan kezeljék a két- és többnyelvűséget az óvodai csoportjukban.
A keretkoncepció középpontjában a 11 nyelvpedagógiai alapelv került bemutatásra. A nyelvpedagógiai alapelvek funkciója az óvodai mindennapok szabályozása és a pedagógusok mindennapi nyelvpedagógiai munkájának segítése.
A résztvevők csoportmunkában gondolkodtak el arról, hogy meglévő tapasztalataik alapján mit valósítanak már meg saját gyakorlatukban, és mely nyelvpedagógiai elveket nem alkalmazzák még saját munkájukban.
A csoportok megterveztek és bemutattak egy modellt arról, hogy mire szeretnének fókuszálni intézményükben, hogyan lehetne egy helyspecifikus pedagógiai koncepciót létrehozni/kidolgozni?
A képzés második részében a résztvevők megismerkedtek a KIQOS projekttel és azzal, hogy milyen módon tudnak kollégáiknak szakmai alapokon nyugvó visszajelzéseket adni.
Az óvodapedagógusok párban dolgozva megismerkedtek az egyszerűsített megfigyelőlappal, amelynek segítségével hatékonyabban végezhető a nyelvpedagógiai tevékenység célzott megfigyelése.
A visszajelzések alapján többen közülük szeretnék a megfigyelőlapot saját intézményükben is alkalmazni, a helyi sajátosságokhoz igazítani és önmegfigyelésre, valamint partneri megfigyelésre használni.
A képzést a Miniszterelnökség anyagilag támogatta.