Gyakran ismételt kérdések *

Fenntartók számára

Adhat-e a nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott köznevelési intézményben pályáztatás nélkül intézményvezetői megbízást?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 31.§ (2) bekezdésének d) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt a törvény 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy: nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy tartja fenn, a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást.

 

Nem kell alkalmazni a törvény 67. § (7) bekezdésében foglaltakat: Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező).

 

A nemzetiségi önkormányzat által alapított, fenntartott köznevelési intézmény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései szerint költségvetési szerv, az alapfeladatának ellátására alkalmazott pedagógusok közalkalmazottak.

 

A nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvény 24.§ (2) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény is bizonyos esetekben engedélyezi a közalkalmazotti, akár a magasabb vezető és a vezető beosztás pályázati eljárás nélküli betöltését, a törvény 22/B. § (5) bekezdése szerint magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető itt most nem részletezett feltételek esetén.

 

A köznevelési törvény 69. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézmény vezetője – többek között – felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett.

 

A munkáltató vezetője alatt alapvetően az első számú vezetőt értjük, aki a munkaszervezet vezetője és jellemzően a munkáltatói jogkör általános letéteményese.

 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény fent idézett rendelkezése miatt a nemzetiségi önkormányzat, mint fenntartó az intézményvezetői álláshelynek (költségvetési szerv első számú vezetőjének) a betöltésekor nem tekinthet el a pályázati eljárás lebonyolításától.

 

Az intézményvezető 2. ciklusában el lehet tekinteni a pályáztatástól.

A 2011. évi CXC. törvény 67. §-a rendelkezik az intézményvezető megbízásának feltételeiről. 

A (7) bekezdés kimondja, hogy “ Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.”

A 326/2013 (VIII.30.) kormányrendelet 9/A fejezete írja le részletesen az intézményvezetői megbízás feltételeit.

Mikor és hogyan indítható nemzetiségi nevelés - oktatás egy köznevelési intézményben?

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (5) szerint “A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást,…ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó legalább nyolc (gyermek) tanuló törvényes a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető. A fenntartó kevesebb jelentkező esetén is indíthat nemzetiségi osztályt, csoportot.”

A feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érintett nemzetiségi önkormányzattal együttműködve március-április folyamán felméri a nemzetiségi óvodai nevelés/nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre/tanévre vonatkozó igényt az első óvodai nevelési évre/első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 83.§ (7) szerint:  a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, a tankerületi központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat, és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai/általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

A felméréshez a következő linken elérhető, és a mellékletben mintadokumentumként csatolt Kérelmet kell használni.

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37.§ (5) értelmében az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést/nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást.

A nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről szóló Nyilatkozat minta szintén ezen a linken érhető el:

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

Mikor kell módosítani egy köznevelési intézmény alapító okiratát?

Intézményátszervezés esetén.

A Nkt. 4. § 11. „intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,”

 

A Nkt. 21. § (3) bekezdése szerint az alábbi pontokat érintő változások tartoznak ide:

  1. c) az intézmény típusát,
  2. d) az intézmény
  3. da) feladatellátási helyét,
  4. db) székhelyét,
  5. dc) tagintézményét,
  6. dd) telephelyét,
  7. e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
  8. f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban,
  9. g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
  10. h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
  11. i) szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét,
  12. j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,

 

Az alapfeladatot a Nkt. 4. § 14.a pont nevesíti.  Ha tehát a köznevelési intézményben nemzetiségi oktatás-nevelés folyik (14.§ b), d), f), k), l), m), w), x) alpontok), a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumaiban ennek a ténynek szerepelnie kell.

 

A Nkt. 21. § (4) bekezdésének megfelelően a változások nyilvántartásba vételét (a módosított alapító okirat megküldésével) a módosítást követő 8 napon belül kezdeményezni kell a fenntartónál.

A települési nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó informatikai biztonsági szabályzat és integritás szabályzat elkészítése minden esteben szükséges? Akkor is, ha benne vannak a nemzetiségi önkormányzat tagjai a települési Polgármesteri Hivatal levelezési rendszerében?

A 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet – rövidített címmel Bkr. – a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről szól, a 6 §-a részletezi a megfelelő kontrollkörnyezet kialakításához szükséges feltételeket.

A nemzetiségi önkormányzat nem költségvetési szerv, hanem az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy.

Éppen ezért nem vonatkozhat minden Bkr. szabályozás az önkormányzatra, mint választással létrejött és működő szervezetre.

A Hivatal egyébként kiterjesztheti a nemzetiségi önkormányzatra az informatikai biztonsági szabályzatát, amennyiben Önök benne vannak például a települési önkormányzati belső levelezési rendszerben, használnak önkormányzati tulajdonban lévő hardvereket és szoftvereket. Amennyiben ezen felsorolásra a válasz nemleges, akkor a nemzetiségi önkormányzat mindennapi működése során informatikai biztonsági körbe tartozó szabályozni való nincs.

 

Ugyanígy az integritás szabályzata kiadása sem kötelező. Ez a szabályzat régen a szabálytalanságok kezelésének rendje nevet viselte, most tágabb az értelmezése. A nemzetiségi önkormányzat működése is nyilvános, átlátható kell, hogy legyen, a törvényességet a jegyző, illetve a kormányhivatal biztosítja, tehát az integritás megsértésének vizsgálata nem belső ügy, hanem a hivatkozott szervezetek feladata.

Ami előfordulhat a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában, az a közérdekű adatok kezelésének szabályozása.

Mitől nemzetiségi egy pedagógiai program?

A nemzetiségi köznevelési intézmény pedagógiai programjában egyértelműen jelenjen meg a nemzetiségi jelleg és nyelvhasználat.

A kötelező elemeken belül hangsúlyosan jelenjenek meg azok a nemzetiségi jellegek, melyeket az irányelvek is tartalmaznak, különösen:

  • a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek nemzetiségi elemei,
  • a nevelő-oktató munka pedagógiai céljainak nemzetiségi tartalmai,
  • a nemzetiségi nevelésre vonatkozó tartalmak egyéb megjelenítése.

A helyi tantervben szenteljünk kiemelt figyelmet

  • a nemzetiségi hon- és népismeretnek,
  • a tankönyvválasztás nemzetiségi szempontjainak
  • a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag kiválasztásának,
  • a helyi jellegzetességeknek (nemzetiségi témájú projektnapok, témahetek, ünnepek)
  • a nemzetiségi nyelvvel, kultúrával kapcsolatos vizsgáknak, versenyeknek.

 

Bár a pedagógiai programnak nem kötelező eleme, a törvényességi ellenőrzések tapasztalatai alapján javasoljuk, hogy szenteljenek egy külön fejezetet az intézmény német nemzetiségi arculatának, melyet két nyelven, magyarul és németül is készítsenek el.

Ajánlást talál honlapunkon a nemzetiségi arculat tervezéséhez:

https://umz.hu/?s=nemzetis%C3%A9gi+arculat

Kötelező-e a fenntartónak értékelni az oktatási-nevelési intézmény éves munkáját?

Igen. A kormányhivatalok a törvényességi ellenőrzés során vizsgálják a fenntartói értékelést.

Fenntartói értékelés jogi háttere:

–  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 83. § (2) bekezdés h.) pontja szerint a fenntartó „értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét”

–  Az Nkt. 85.§ paragrafusában kimondja, hogy „(2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.”

–  Az Nkt. 34.§ (2) bekezdésben foglaltak alapján „a köznevelési feladatokat ellátó hatóság legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.”

– A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012-es EMMI rendelet 160.§ nevesíti, hogy a kormányhivatalok a törvényességi ellenőrzések során mely tárgyköröket vizsgálják.

Segítséget talál a fenntartói értékelés elkészítéséhez honlapunkon:

https://umz.hu/project/fenntartoi-ertekeles-minta/

Mi történik, ha a német nemzetiségi köznevelési intézményben nem tudják biztosítani a nemzetiségi neveléshez, oktatáshoz szükséges személyi feltételeket, és a nevelés „csak” magyar nyelven folyik?

Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (III/A fejezet) rendelkezései alapján, amennyiben a korábbi szabályos működéstől eltérően az intézmény nem tudja a jogszabályoknak megfelelően biztosítani a nemzetiségi nevelés személyi feltételeit, valamint a nemzetiségi nevelést, nem lesz jogosult a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok végrehajtásáért járó kiegészítő támogatás igénylésére.

A jubileumi jutalomba be kell-e számítani az ágazati szakmai pótlékot?

A jubileumi jutalom számításakor a kinevezési okiraton szereplő illetményt kell a számítás alapjául venni, amely tartalmazza a garantált illetményt és a további szakképesítések után a Kjt. 66.§ (2)-(3)-(4) bekezdéseiben meghatározott illetményrészt, de nem tartalmazza a kötelező (ágazati szakmai pótlékot) vagy adható pótlékokat és a helyettesítési díjakat sem.

Nemzeti köznevelési törvény 78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.  

(2) A jubileumi jutalom:

  1. a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
  2. b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
  3. c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(2a) *  Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani.

  1. § (1) *  Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.  

(2) *  A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3) *  A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

 

A kivétel tehát az alábbi: 2016. évi CLXXXIV. törvény egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról * 

  1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
  2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani.”

  1. § A Kjt. 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért és a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a (4) bekezdés g) pontja alapján megállapításra kerülő, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékoknak a jubileumi jutalom alapját képező illetménybe való beszámíthatóságát.”

 

Más miniszteri rendelet nincs, ami az illetménypótlékot a jubileumi jutalomba beszámítandónak rendeli.

Nem tette ezt a már nem hatályos a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet, annak utódja sem. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet sem.

Jelenleg hatályos rendelet egy szót sem említ a jubileumi jutalomról: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

Megbízható-e nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettséggel nem, de óvoda-pedagógusi és intézményvezetői szakképzettséggel (szakvizsgával) rendelkező óvoda-pedagógus intézményvezetőnek nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodában? Amennyiben bármely okból eredménytelen az intézményvezetői pályázati eljárás, miként járhat el a fenntartó?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67.§ (3) bekezdése szerint “ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt, intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a 3. mellékletben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be.”

A köznevelési törvény szabályozása szerint csak abban az esetben kötelező az óvodavezető megbízásakor a nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettség, amennyiben az intézményben az óvodai nevelés kizárólag a nemzetiség nyelvén folyik (lásd: anyanyelvű – nemzetiségi nyelvű – óvodai nevelés).

A törvény fenti rendelkezése nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodák esetében megengedi, hogy az óvodavezető nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettség hiányában, óvodapedagógusi végzettséggel lássa el feladatát.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése szerint, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, … a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

A kormányrendelet 33/J. § (1) bekezdése szerint, ha megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, a nemzetiségi óvodai nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki a 6. mellékletben foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

Ebben az esetben pályázat kiírása nélkül maximum egy évre vezetői megbízás adható a kormányrendelet 21/A.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező óvodapedagógusnak, figyelemmel a köznevelési törvény előbb idézett 67.§ (3) bekezdésére.

Tehát óvodapedagógus szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, legalább négy év gyakorlattal rendelkező, az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező  személynek.

A feltételek között szerepel “a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás” is.

A kétnyelvű nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatát, ill. megszervezését A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve tárcadokumentum https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz határozza meg.

Az óvodavezető hatásköre a helyi pedagógiai program jóváhagyása, melyben meghatározásra kerülnek a nyelv és a nemzetiség kultúrája közvetítésének alapelvei, a nemzetiségi pedagógus feladatai.

Amennyiben az intézményvezető nem rendelkezik nemzetiségi óvodapedagógusi szak-képzettséggel, úgy szerencsés, ha a helyettese, vagy a szakmai vezető (munkaközösség-vezető) rendelkezik ezzel a végzettséggel, így a vezetőség tagjai kompetensek lesznek a nemzetiségi nevelési feladatok intézményi megvalósításának irányításában.

Ha fenntartó valamilyen okból nem hoz döntést az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok átmeneti ellátására, úgy alkalmazható a kormányrendelet 24.§ (1) bekezdésének utolsó mondata, mely szerint az intézményvezető megbízásáig érvénybe lép az intézményi SZMSZ szerinti helyettesítési rend.

Felhívjuk még a figyelmet a köznevelési törvény 68.§ (4) bekezdésére, mely szerint ha  jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

Véleményezési vagy egyetértési jogköre van a települési nemzetiségi önkormányzatnak, ha a településen működő általános iskola felső tagozatát be kívánja zárni az állami fenntartó?

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése szerint, ………. ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

 

A fenti jogszabályi hely alapján pl. a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – pályáztatás nélkül maximum egy évig – megbízást adhat a  megfelelő feltételekkel rendelkező személynek (lásd a kormányrendelet 21/A. §-át).

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 68.§ (4) bekezdése az időhatárt tekintve nagyobb mozgásteret biztosít a megbízási jogkör gyakorlójának, mely szerint “ha a jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

 

A köznevelési törvény fenti szakasza alapján a képviselőtestület a vezetői megbízást jogszerűen pl. 2021. augusztus 15-ig hat hónapra, vagy 2022. augusztus 15-ig tizennyolc hónapra is adhatja.

Ha a köznevelési intézményvezetője egyben osztályfőnök is, jár-e neki a két óra órakedvezmény?

Az intézményvezető lehet egyben osztályfőnök is, de a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§ (5) bekezdése és 5. melléklete szerint heti kötelező óraszáma van, nincs neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, ennél fogva nincs mibe beszámítani az osztályfőnöki feladatot.

 

Mivel számára a törvény nem határoz meg a kötött munkaidőt, ezen belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, a kedvezmény sem vonatkozhat rá.

Eredménytelen intézményvezetői pályázati eljárást követően, amennyiben a nevelőtestület tagjai között nincs olyan pedagógus, aki az intézményvezetői megbízás törvényben meghatározott feltételeinek megfelel, és a fenntartó nem kíván egy tanévre „kívülről” megfelelő szakképzettséggel rendelkező vezetőt megbízni, mi a teendő?

Amennyiben az intézményvezetői álláshelyre kiírt pályázati eljárás eredménytelen, és nincs a nevelőtestületnek olyan tagja, aki az intézményvezetői megbízás törvényben meghatározott feltételeinek megfelel, akkor az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint kell ellátni (lásd a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdése).

A fenntartói hatásköröket gyakorló nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete akkor jár el szabályszerűen, ha a következő pályázati eljárás eredményes lebonyolításáig nem ad megbízást az intézményvezetői feladatok ellátására.

Javaslom, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint automatikusan következő igazgatóhelyettest levélben tájékoztassa a kialakult helyzetről az önkormányzat elnöke, mely értelmében – az intézményvezetői álláshely betöltéséig – igazgatóhelyettesnek kell ellátnia az intézményvezetői feladatokat. A hatályos jogi szabályozás miatt erről nem kell határozatot hoznia a fenntartónak.

A köznevelési intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének, óvodaszékének, iskolaszékének és diákönkormányzatának a véleményét már nem kell kikérni az intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. Ezzel összefüggésben hogyan alakult a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogköre?

A nemzetiségi önkormányzatok a települési önkormányzati és állami fenntartású nemzetiségi köznevelési intézmény vezetőjének megbízásakor, megbízásának visszavonásakor egyetértési jogkörrel rendelkeznek:

A köznevelési törvény 84. § (9) szerint a települési önkormányzat, az állami fenntartó a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

Többcélú köznevelési intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tag-intézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban, továbbá azt, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e, továbbá a nemzetiségi nevelésben, oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók arányát.

Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan egyetértési jog illeti meg.

Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét kell kikérni.

A köznevelési törvény 2. § (3) b) pontjában meghatározott – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézményt – fenntartók (egyházi jogi személyek, alapítványok, stb.) az intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos döntése előtt az érintett nemzetiségi önkormányzatot véleményezési jogkör illeti meg a törvény 84. § (4a) bekezdése alapján:

  1. § (4a) A települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos véleményezési jogának kikérésére a (4) bekezdés alkalmazandó.
  2. § (3) A fenntartó
  3. a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
  4. b) átszervezésével,
  5. c) feladatának megváltoztatásával,
  6. d) nevének megállapításával,

e)558

összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.

 

  1. § (4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek a véleményét.

Összegezve: az érintett nemzetiségi önkormányzatoknak (települési, területi és országos) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtti véleményezési – egyetértési jogköre továbbra is él.

Megjegyzés: a köznevelési törvény 83. § (3) – (4) bekezdéseinek módosítását, a (4a) bekezdés hatályba lépését sok esetben még a hatóságok is félreértelmezik, mely szerint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben továbbra is véleményezési jogköre van a (4) bekezdésben felsorolt szervezeteknek.

Iskola, kollégium

Ha alapfokú művészetoktatás is folyik egy nemzetiségi fenntartású intézményben, akkor az alapító okiratában is szerepelnie kell-e a köznevelési alapfeladatok között, hogy „nemzetiségi” alapfokú művészetoktatás”? Módosítani kell- e ez esetben az alapító okiratot?

Igen, vonatkozik az ilyen típusú intézményekre a 2020.évi LXXXVII. törvény  3.§-a, amely 2020.VII.22-től hatályos. Ezek szerint módosítaniuk kell az alapító okiratukat. A MÁK honlapján elérhető a módosító alapító okirat minta és a kitöltési útmutató.

Lehet-e szervezni belső iskolai szintfelmérést és vizsgát?

A nemzeti köznevelési törvény (továbbiakban Nkt.) nem ír elő tiltást arra vonatkozóan, hogy belső iskolai szintfelmérést, vizsgát ne lehetne szervezni az iskolában. Ezt a pedagógiai programban kell szabályozni. A 20/2012. 7§ (1) bj) EMMI rendelet csak „a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveinek kötelező kidolgozásáról ír. A hogyanról nincsen szó a rendeletben, vagyis helyileg, a pedagógiai programotokban szabályozható.

Ha nagy a 4. osztály végén a tanulók tudásbeli különbsége, akkor tanácsos egy szintfelmérő után javasolni a szülőnek a későbbiekre nézve, a nyelvoktató illetve kétnyelvű oktatási formát. Ajánlott azonban figyelembe venni a tanuló osztályzatait is német nyelvből, német irodalomból, természetismeretből, matematikából. A szintfelmérő egyedül ne döntsön a csoportba sorolásról, hiszen kifoghat egy rossz napot a tanuló és elrontja a felmérőt.

A felmérő tartalmát is az iskola határozza meg. Lehet német nyelvtan (írásban), amely a 4. év végén számonkérhető tudást tartalmazza, és szövegértés, amely a szükséges szókincs megszerzésére irányul.

Lehetséges-e nívócsoportokat szervezni a német nyelvtudás alapján? Nem sérti-e ez a megkülönböztetés a gyerekek jogait?

DSD felkészítő csoportokat hívhatjuk tehetséggondozó csoportnak és javasoljuk, hogy velük a B1-es szint elérését tűzzük ki célul. A többiek lassabban haladnak, nekik az A2 szintet kell elérniük. Ez nem jogtalan diszkrimináció, mert szakmailag indokolható.

A nemzetiség iskolai oktatásának irányelve szerint az elérendő szintek:

 

Nemzetiségi nyelv

 6. évfolyam

 8. évfolyam

 12. évfolyam

 Hagyományos és bővített nyelvoktató forma

 A1

 A2

 B2

 Anyanyelvű és kétnyelvű forma

 A2

 B1

 C1

Eddig az intézményünkben az volt a gyakorlat, hogy a kollégák, akik nemzetiségi pótlékban részesültek, az óráik 50%-ában német nyelven tartották az óráikat, így a legmagasabb összeget kapták. Most pótolnunk kellett egy pedagógust, akinek az óráit szétosztva nem éri el az 50 %-ot a német nyelvű órák száma az egyes kollégák esetében. Jól értelmezzük a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet 16.§-át, amennyiben differenciáltan is lehet a nemzetiségi pótlékot adni? Illetve a pótlékra jogosító óraszámban figyelembe vehető-e a német nyelvű korrepetálás, felzárkóztatás, verseny- illetve nyelvvizsga felkészítés, bármilyen német nyelven tartott foglalkozás?”

Igen, helyes az értelmezés, differenciáltan is lehet a pótlékot adni.

A pótlék mértéke 2020.január 1-től módosult. A pótlék alsó határa a pótlékalap10%, a pótlék felső határa a pótlékalap 40%-a.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16 § (6) szerint:

„Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki
a) nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, ha e tevékenységet a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa figyelembevételével –
aa) kevesebb, mint húsz százalékában, de legalább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező,
ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb, mint ötven százalékában végzi, az illetményalap huszonöt százalékának megfelelő,
ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben.

A pótlékre jogosító óraszámba beletartozik a tanítási órák után megszervezendő, a pedagógus kötelező óraszámába beletartozó német nyelvű korrepetálás, felzárkóztatás, verseny- illetve nyelvvizsga felkészítés, bármilyen német (nemzetiségi) nyelven tartott foglalkozás.

Kaphat-e nemzetiségi pótlékot az iskola igazgatója?

Igen. A 326/2013 (VIII.30) kormányrendelet 16.§ 6. pontja rendelkezik a nemzetiségi pótlék jogosultságáról és mértékéről. Az intézményvezetőnek rendelkeznie kell a nemzetiségi oktatáshoz szükséges, a 326/2013. (VIII.30) kormányrendelet 6. melléklete szerinti végzettséggel.

Ugyanakkor a 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) és a 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet  meghatározott kedvezményeket biztosít a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre vonatkozóan, amennyiben a pedagógus vezetői feladatokat lát el. Az Nkt. 5. melléklete a kedvezmény mértékét pontosan rögzíti. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumának kikötésével meghatározza az intézményvezető heti tanóráinak számát. Ez általános iskolában a tanulók létszámától függően változik.

 

Intézménytípus

legalább 450 fő gyermek-, tanulólétszám

200-449 fő

közötti

gyermek-,

tanulólétszám

50-199 fő

közötti

gyermek-,

tanulólétszám

50 fő alatti

gyermek-,

tanulólétszám

 

Általános iskola

2

4

6

8

Az Nkt. 62.§ (14) szerint azonban a nevelési-oktatási intézmény vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5. melléklet szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.

Nemzetiségi iskola és nemzetiségi német nyelv tantárgy esetében ez heti 5 óra.

Napközis nevelő kaphat-e nemzetiségi pótlékot?

Napközis nevelő kaphat nemzetiségi pótlékot, amennyiben rendelkezik a 326/2013. (VIII.30) kormányrendelet 6. melléklete szerinti végzettséggel és nevelő-oktató munkája során a nemzetiségi nyelvet használja.

A pótlék mértékét a  326/2013 (VIII.30) kormányrendelet 16.§ 6. pontja szabályozza.

Hogyan és milyen esetben fizethetünk túlórát a pedagógus (tanár, tanító) kollégáknak, illetve az intézményvezetőnek?

Az előre elrendelt túlórát csak a heti 26 óra felett javasoljuk kifizetni. 

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. § (8) szerint a meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja. 

Alapbér + pótlékok / tantárgyfelosztás szerinti kötelező óra x 4,33 (ennyi hét van a hónapban) Vagyis pl. 300.000 Ft-os bruttó bér esetén és 22 kötelező órával: 300.000 / (22×4,33=95,26) = bruttó 3149.- Ft

Ebből adódóan mindenkinek más lesz a túlóra díja. 

Az alapbért és a pótlékot is bele kell számolni a pedagógus egy órájának kiszámításába.

A túlóra elszámolást a MÁK bérszámfejtő rendszere a „kira” automatikusan kiszámolja, ha ezt a rendszert használják, megkönnyíti a munkájukat.

A Munkatörvénykönyve megengedi, hogy a munkavállaló javára a jogszabályi előírásoktól eltérően több túlóradíjat fizessenek ki. Írásban egyeztetni kell a fenntartóval. Az intézményvezető túlóráját – ha felmerül ilyen igény – a Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat elnökének, mint munkáltatónak határozatban kell engedélyeznie.

Egy kollégiumi nevelő 30 órájának hány százalékát kell kitennie az ügyeleti és a foglalkozási tevékenységnek? Ezt mely jogszabályban találjuk meg?

A köznevelési törvény 62.§ (6)-ában  rendelkezik a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének mértékéről, amelyet a teljes heti munkaidő 55-65%-ában jelöl meg. Ez a pedagógusok többségére vonatkozóan heti 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt jelent. A 2016. július 30-án hatályba lépett 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet módosítása, amelynek 17.§-a jelentős változásokat tartalmaz a kötött munkaidő, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő vonatkozásában. 

Csak a kollégiumokra vonatkozó jogszabály:

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (6):

Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.” 

17/A. § *  (1) *  Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül.”

Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: tematikus csoportfoglalkozás, tehetséggondozás, fejlesztő- felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, felkészítő foglalkozások, azaz pl. tanulószobai tanulás, egyéni törődés, projekt előkészítés.

Pedagógiai felügyelet: pl.éttermi, portai ügyelet, szobarend ellenőrzése.

Heti egy óra lehet még a nevelőtanári megbeszélésen való részvétel.

Kollégiumi Szöveség ajánlása: az éjszakai pihenéssel töltött időszak (este 22 – reggel 6 óráig) – amennyiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el – nem osztható be a lekötött munkaidő (30 óra) terhére. Ez nem túlórának, hanem túlmunkának számít.

Forrás: http://www.kollszov.hu/GYIK.html#%C3%A9jszakai

A Kollégiumi Országos Alapprogram: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/kollegiumi_alapprogram_0406.docx

Kollégiumra vonatkozó tanfelügyeleti útmutató:

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/2019_psze/PSZE_kollegium_kezikonyv.pdf

A kollégiumok által használt nyomtatványokat  a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben olvashatóak. (108§-111§)

Kollégiumokra vonatkozó különös szabályok: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet XI/A. fejezet.

Melyek a pedagógiai program kötelező elemei?

A pedagógiai program elemeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott és közzétett irányelvek és alapprogramok határozzák meg.

Kötelező elemek minden esetben:

  • a pedagógiai program hatályba lépésének szabályozása
  • az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata és aláírása
  • keltezés
  • a nevelőtestület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv meglétének ténye
  • az óvodaszék aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye (ha van)
  • az intézményi tanács aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye (ha van)

Iskolák, alapfokú művészeti iskolák és kollégiumok pedagógiai programjának tartalmaznia kell:

  • az iskola nevelési programját, ennek keretén belül,
  • az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
  • a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
  • az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
  • a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
  • a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
  • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
  • a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
  • a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,
  • az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,
  • az iskola helyi tantervét, melyet az iskola pedagógiai programjának részeként (ha a törvény másként nem rendelkezik) az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítvekészít el,
  • az iskola helyi tantervének keretén belül
    • a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,
    • a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, kapcsolódó elveket,
    • az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
    • a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,
    • az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,
    • a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,
    • középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
    • középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,
    • a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,
    • a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
    • a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
    • az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
    • a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
    • a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,
    • a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,
    • középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat alapján,
    • amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.
  • az Nkt.-ban nevesített iskolák esetén az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel
  • az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a témanapokat, témaheteket és a projektoktatást is
  • az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,
  • az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,
  • a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit,
  • a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, annak tartalmi és szervezeti követelményeit, ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskola feladatai közül legalább egyet ellát,
  • alapfokú művészeti iskola esetén az Alapfokú művészetoktatás alapprogramja alapján elkészített vagy adaptált helyi tantervét
    • az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét,
    • az iskola helyi tantervén belül
      • az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit,
      • a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit
    • kollégium esetén
      • a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a kollégiumi nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
      • a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,
      • a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
      • a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,
      • nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,
      • a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,
      • a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,
      • a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,
      • a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,
      • az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,
      • egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
      • a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket
    • középfokú iskola esetén a felvételi rangsorolás során figyelembe vett különleges helyzet szabályozását
    • ha az intézmény szóbeli felvételi vizsgát szervez, az ezzel kapcsolatosan meghatározott követelményeket
    • ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatos eljárásrendet
    • a második idegen nyelv oktatásának szabályozását
    • kétnyelvű nemzetiségi oktatás esetén az anyanyelv és irodalom mellet legalább három, a nemzetiség nyelvén tanított tárgy meghatározását
    • könyvtár-pedagógiai programot az iskolai könyvtár és a könyvtárostanár számára
    • a hit- és erkölcstan tantárgy értékelésének és minősítésének irányelveit
    • sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetén a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot (helyi tantervben!)
    • Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

A többcélú köznevelési intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban.

Segítséget talál honlapunkon a pedagógiai program tartalmi elemeinek felülvizsgálatához:

https://umz.hu/project/a-pedagogiai-program-kotelezo-tartalmi-elemei-nemzetisegi-iskolakban/

A NAT-ban szereplő Hon- és népismeret tantárgyat kiválthatja-e a nemzetiségi hon- és népismeret tantárgy?

Nem.

A NAT 2020 rendelkezéseit 2020. szeptember 1-től, felmenő rendszerben kell bevezetni 1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán.

A 110/2012-es kormányrendelet szerint “A hon- és népismeret tantárgy a felső tagozat bármelyik évfolyamán választható. A hon- és népismeret tantárgy oktatásához a történelem és állampolgári ismeretek műveltségi terület alapóraszámában a II.2.1.1. táblázat D:5 mezőjében, az 5-6. évfolyamra meghatározott érték egy tanórát tartalmaz, amely átcsoportosítható az E:5 mezőben, a 7-8. évfolyamra vonatkozó alapóraszámba.”

A 20/20112. EMMI rendelet 158.§ alapján “(1) A nemzetiségi népismeret tanítása önálló vagy integrált tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik.” Ugyanez a jogszabály kimondja, hogy “(8) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámokból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.”

A két rendelkezés kizárja egymást, tehát a nemzetiségi hon- és népismeret mellet felső tagozatban egy külön hon- és népismeret órát is kell tartani.

Óvodák számára

Melyek a pedagógiai program kötelező elemei?

A pedagógiai program elemeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott és közzétett irányelvek és alapprogramok határozzák meg.

Kötelező elemek minden esetben:

  • a pedagógiai program hatályba lépésének szabályozása
  • az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata és aláírása
  • keltezés
  • a nevelőtestület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv meglétének ténye
  • az óvodaszék aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye (ha van)
  • az intézményi tanács aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye (ha van)

 

Óvodák számára kötelező elemek:

  • az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései,
  • azok a nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,
  • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység,
  • a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység,
  • a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái,
  • nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok,
  • az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek,
  • a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések,
  • a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek,
  • sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenység
  • a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának

 

Segítséget talál honlapunkon a nemzetiségi óvodák pedagógiai programjának felülvizsgálatához, módosításához:

https://umz.hu/project/segedlet-a-pedagogiai-program-atdolgozasahoz-az-ovodak-szamara/

Az óvoda nevelőtestületének tagja-e az a diplomás kisgyermeknevelő, aki 2018-ban minősítő vizsgát tett, jelenleg Pedagógus I. fokozatba van besorolva, illetve az OKJ végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő, aki E fizetési osztályba van besorolva?

A köznevelési törvény szerint a nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.

 

A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus munkakör a kisgyermeknevelő.

 

Válaszunk: Igen, a nevelőtestület tagjai mindketten a megadott jogszabályok alapján.

Pedagógiai asszisztensünk 2021 júniusában szerezte meg diplomás kisgyermeknevelő szakképzettségét. Gyakornok fokozatba kell-e a kolléganőt átsorolni, vagy csak F fizetési osztályba?

A Pedagógus életpályamodellt kiterjesztették a diplomás kisgyermeknevelőkre is, mivel a kolléganő nem kisgyermeknevelői munkakörben dolgozik, így nem tudom mi a helyes eljárás.

 

A besorolás mindig a munkakörhöz és a munkakörhöz jogszabályban előírt végzettséghez és szakképzettséghez kötődik. Amennyiben a munkakör több végzettséggel is betölthető, akkor ezek közül a legmagasabb alapján kell besorolni a pedagógust, amellyel rendelkezik. Így szabályozza ezt a kérdést az Nkt. 64. § (4) bekezdés.

Jelen esetben nem kell gyakornok fokozatba átsorolni a kolléganőt, mert a pedagógus asszisztens alkalmazási feltétele között nem szerepel a diplomás kisgyermeknevelő.

De a kolléganő, ha kisgyermeknevelő stástuszba kerülne, lehetősége lenne gyakornoki és minősítő vizsga után ped I. fokozatba kerülnie, tehát a pedagógus életpálya modell szerinti lépésekre, fejlődésre.

Kaphat-e dajka nemzetiségi pótlékot?

Az óvodában a dajka nem pedagógus, hanem nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakör. Nemzetiségi pótlékra nem jogosult.

Köznevelési intézmények számára

Kinek jár a szakmai ágazati pótlék?

326/2013-as kormányrendelete 16.  (11) bekezdése alapján ágazati szakmai pótlékra a pedagógusok előmeneteli rendszere hatálya alá tartozó foglalkoztatott jogosult. Jár tehát a pótlék minden intézménytípusban.

Köznevelési intézményben a pedagógus munkakörben dolgozó foglalkoztatottak jogosultak a pótlékra.

A pótlék mértéke 2021. 12. 31-ig a Nkt. 65. § (2) bekezdése és 7. melléklete alapján meghatározott, a közalkalmazott fizetési fokozatához és fizetési kategóriájához tartozó garantált (besorolási) illetmény 10%-a, 2022. 01. 01-től 20%-a. (669/2021. (XII.2.) kormányrendelet)

A 2022-ben érvényes garantált illetményeket, alapilletményeket és az utóbbi után fizetendő ágazati szakmai pótlék összegét, valamint a pedagógus illetményeket/munkabéreket tartalmazó táblázatot letöltheti Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő honlapjáról:

https://www.petroczigabor.hu/cikkek/tanugyigazgatas/az-agazati-szakmai-potlek-kiszamitasa.html

Kik tartoznak a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá?

A 326/2013. kormányrendelet 1.  és a 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) szerint fenntartótól függetlenül a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartoznak

  • a köznevelési intézményben pedagógusi munkakörben,
  • a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói munkakörben,
  • a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógusi szakképzettséggel, óvónői szakképesítéssel rendelkező, továbbá
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény – a továbbiakban: Nkt. – 64. § (2) bek. és 65. § (9) bek.).

 

Természetesen ezen belül a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztással rendelkező pedagógusokat is megilleti a pótlék.

Kinek jár a nemzetiségi pótlék?

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 16.§ szerint

 

(6) *  Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki

  1. a) * nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, ha e tevékenységet a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa figyelembevételével –
  2. aa) kevesebb, mint húsz százalékában, de legalább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező, *
  3. ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb, mint ötven százalékában végzi, az illetményalap huszonöt százalékának megfelelő, *
  4. ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, vagy *
  5. b) óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel. *

A pótlék kifizetésének feltétele az alkalmazás szabályozása 6. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint, azaz szükséges a megfelelő végzettség.

 

(A pótlék felső határa 2021-ben főiskolai végzettségűek esetében: 73.080; egyetemi végzettségűek esetében: 81.200 Ft)

* A 2022. 02.15-én hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Keressen minket

Amennyiben további információra lenne szüksége a fentiekkel, vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatban, lépjen velünk kapcsolatba.