Gyakran ismételt kérdések *

Fenntartók számára

1. Adhat-e a nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott köznevelési intézményben pályáztatás nélkül igazgatói megbízást?

A nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvény 24.§ szerint a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott

  1. a) köznevelési intézmény igazgatóját (főigazgatóját) a köznevelésért felelős miniszter,
  2. b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.

 A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 37.§ alapján köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítéséhez nyilvános pályázatot kell kiírni, ha ez a munkáltató javaslatára a fenntartó döntése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges. Mivel a jogszabályban felsorolt kivételek a nemzetiségi önkormányzati fenntartókat nem érintik, igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható. A második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.

Pályázat kiírása esetén csak olyan személyt lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt és vele szemben kizárási ok nem áll fenn.

A pályázatot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével összefüggő munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki. Ez nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmény igazgatója esetében a fenntartó nemzetiségi önkormányzat. A pályázatot a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján működő személyügyi központ internetes oldalán közzé lehet tenni.

A köznevelési törvény 69. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézmény vezetője – többek között – felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett.

 A munkáltató vezetője alatt alapvetően az első számú vezetőt értjük, aki a munkaszervezet vezetője és jellemzően a munkáltatói jogkör általános letéteményese.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény fent idézett rendelkezése miatt a nemzetiségi önkormányzat, mint fenntartó az intézményvezetői álláshelynek (költségvetési szerv első számú vezetőjének) a betöltésekor nem tekinthet el a pályázati eljárás lebonyolításától.

 Az intézményvezető 2. ciklusában el lehet tekinteni a pályáztatástól.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésének, azon belül az igazgatói megbízás szabályait a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet 4.§, az igazgatói megbízás feltételeit a 26.§ szabályozza.

Ideiglenes igazgatói megbízás adható a 401/2023. (VIII.30.) kormányrendelet 5.§ alapján legfeljebb egy évre kivételesen pályázati eljárás lefolytatása nélkül a jogszabályban előírt feltételekkel egyébként rendelkező személynek, ha

  1. a) az igazgatói feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy
  2. b) az igazgatói feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt.

A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el.

 Az előbb említett ideiglenes megbízás nélkül a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes látja el.

 Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor a pályázat mellőzésével szervezési feladatok ellátására szóló ideiglenes igazgatói megbízás adható a 26. § (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személynek. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.

Az ideiglenes igazgatói megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja.

2. Mikor és hogyan indítható nemzetiségi nevelés - oktatás egy köznevelési intézményben?

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (5) szerint “A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást,…ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó legalább nyolc (gyermek) tanuló törvényes a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető. A fenntartó kevesebb jelentkező esetén is indíthat nemzetiségi osztályt, csoportot.”

A feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érintett nemzetiségi önkormányzattal együttműködve március-április folyamán felméri a nemzetiségi óvodai nevelés/nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre/tanévre vonatkozó igényt az első óvodai nevelési évre/első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 83.§ (7) szerint:  a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, a tankerületi központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat, és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai/általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

A felméréshez a következő linken elérhető, és a mellékletben mintadokumentumként csatolt Kérelmet kell használni.

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37.§ (5) értelmében az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést/nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást.

A nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről szóló Nyilatkozat minta szintén ezen a linken érhető el:

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

3. Mikor kell módosítani egy köznevelési intézmény alapító okiratát?

Intézményátszervezés esetén.

A Nkt. 4. § 11. „intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,”

 

A Nkt. 21. § (3) bekezdése szerint az alábbi pontokat érintő változások tartoznak ide:

  1. c) az intézmény típusát,
  2. d) az intézmény
  3. da) feladatellátási helyét,
  4. db) székhelyét,
  5. dc) tagintézményét,
  6. dd) telephelyét,
  7. e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
  8. f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban,
  9. g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
  10. h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
  11. i) szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét,
  12. j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,

Az alapfeladatot a Nkt. 4. § 14.a pont nevesíti.  Ha tehát a köznevelési intézményben nemzetiségi oktatás-nevelés folyik (14.§ b), d), f), k), l), m), w), x) alpontok), a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumaiban ennek a ténynek szerepelnie kell.

 

A Nkt. 21. § (4) bekezdésének megfelelően a változások nyilvántartásba vételét (a módosított alapító okirat megküldésével) a módosítást követő 8 napon belül kezdeményezni kell a fenntartónál.

4. A települési nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó informatikai biztonsági szabályzat és integritás szabályzat elkészítése minden esetben szükséges? Akkor is, ha benne vannak a nemzetiségi önkormányzat tagjai a települési Polgármesteri Hivatal levelezési rendszerében?

A 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet – rövidített címmel Bkr. – a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről szól, a 6 §-a részletezi a megfelelő kontrollkörnyezet kialakításához szükséges feltételeket.

A nemzetiségi önkormányzat nem költségvetési szerv, hanem az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy.

Éppen ezért nem vonatkozhat minden Bkr. szabályozás az önkormányzatra, mint választással létrejött és működő szervezetre.

A Hivatal egyébként kiterjesztheti a nemzetiségi önkormányzatra az informatikai biztonsági szabályzatát, amennyiben Önök benne vannak például a települési önkormányzati belső levelezési rendszerében, használnak önkormányzati tulajdonban lévő hardvereket és szoftvereket. Amennyiben ezen felsorolásra a válasz nemleges, akkor a nemzetiségi önkormányzat mindennapi működése során informatikai biztonsági körbe tartozó szabályozni való nincs.

Ugyanígy az integritás szabályzata kiadása sem kötelező. Ez a szabályzat régen a szabálytalanságok kezelésének rendje nevet viselte, most tágabb az értelmezése. A nemzetiségi önkormányzat működése is nyilvános, átlátható kell, hogy legyen, a törvényességet a jegyző, illetve a kormányhivatal biztosítja, tehát az integritás megsértésének vizsgálata nem belső ügy, hanem a hivatkozott szervezetek feladata.

Ami előfordulhat a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában, az a közérdekű adatok kezelésének szabályozása.

5. Kötelező-e a fenntartónak értékelni az oktatási-nevelési intézmény éves munkáját?

Igen. A kormányhivatalok a törvényességi ellenőrzés során vizsgálják a fenntartói értékelést.

Fenntartói értékelés jogi háttere:

–  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 83. § (2) bekezdés h.) pontja szerint a fenntartó „értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét”

–  Az Nkt. 85.§ paragrafusában kimondja, hogy „(2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.”

–  Az Nkt. 34.§ (2) bekezdésben foglaltak alapján „a köznevelési feladatokat ellátó hatóság legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.”

– A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012-es EMMI rendelet 160.§ nevesíti, hogy a kormányhivatalok a törvényességi ellenőrzések során mely tárgyköröket vizsgálják.

Segítséget talál a fenntartói értékelés elkészítéséhez honlapunkon:

https://umz.hu/project/fenntartoi-ertekeles-minta/

6. Hogyan biztosítható a gyermekétkeztetés a köznevelési intézményekben?

Az intézményi gyermekétkeztetést a települési önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben köteles biztosítani. Az egyházi és a nem állami fenntartónak is (ide tartoznak a települési nemzetiségi önkormányzatok) biztosítania kell az általa fenntartott nem bentlakásos intézményben a gyermekek étkeztetését.

Az étkezés biztosítható saját konyhával vagy vásárolt szolgáltatásként.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

Az intézményi gyermekétkeztetés fenntartók által történő biztosításához a központi költségvetés támogatást nyújt, de fenntartónként eltérő módon.

  • A települési önkormányzatoknak a Magyarország 2024. évi központi költségvetésérül szóló 2023. évi LV. törvény 2. melléklet 1.4.1.1. pontja szerint intézményi gyermekétkeztetés bértámogatást biztosít 2.961.000 forint/számított létszám, továbbá a melléklet 1.4.1.2. pontja szerint intézményi gyermekétkeztetés – üzemeltetési támogatást biztosít a települési önkormányzat típusa és adóerő-képessége figyelembevételével, az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján.
  • A települési nemzetiségi önkormányzatoknak köznevelési intézményfenntartóként csak a törvény 2. melléklet 1.4.1.1. pontja szerinti intézményi gyermekétkeztetés bértámogatást biztosítja 2.961.000 forint/számított létszám, továbbá a 7. melléklet 1.7.2. pontja szerinti kiegészítő gyermekétkeztetési támogatást biztosítja az óvodai ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetéséhez 28 400 forint/fő/év mértékben.

Megállapítható, hogy a központi költségvetés a települési önkormányzatok számára a gyermekétkeztetés biztosítására nagyobb mértékű támogatást biztosít, ami az esetek többségében, a kisebb adóerő-képességgel bíró önkormányzatok esetében az étkezési térítési díjjal együtt lefedi a gyermekétkeztetés költségeit.

A települési önkormányzat felvállalhatja a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények óvodásainak, tanulóinak és kollégistáinak étkeztetését, amennyiben az intézményi gyermekétkeztetés felvállalásáról megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal, valamint azt bejelentik a Pénzügyminisztérium Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztályára.

Amennyiben az intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzat a települési önkormányzattal kötött megállapodással biztosítja intézménye óvodásainak, tanulóinak és kollégistáinak étkeztetését, úgy a költségvetési támogatást csak a gyermekétkeztetést felvállaló települési önkormányzat igényelheti.

7. Mi történik, ha a német nemzetiségi köznevelési intézményben nem tudják biztosítani a nemzetiségi neveléshez, oktatáshoz szükséges személyi feltételeket, és a nevelés „csak” magyar nyelven folyik?

Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (III/A fejezet) rendelkezései alapján, amennyiben a korábbi szabályos működéstől eltérően az intézmény nem tudja a jogszabályoknak megfelelően biztosítani a nemzetiségi nevelés személyi feltételeit, valamint a nemzetiségi nevelést, nem lesz jogosult a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok végrehajtásáért járó kiegészítő támogatás igénylésére.

8. Kinek jár a köznevelési foglalkoztatotti jutalom, mikor és milyen összegben?

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 105.§ szerint köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a huszonöt-, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:

  1. a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
  2. b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
  3. c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi,

a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.

Fontos, hogy nyugdíjba vonuláskor kedvezményeket biztosít a jogszabály:

  • a nyugdíjba vonulónak a tárgyévben esedékes jutalmat az utolsó munkában töltött napján ki kell fizetni.
  • legalább 356 év szakmai gyakorlat megléte esetén a nyugdíjba vonuló részére a jutalmat a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

A szakmai gyakorlatról a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik.

„ 93. § A köznevelési foglalkoztatotti jutalom megállapítása szempontjából figyelembe vehető szakmai gyakorlatot a 42. § szerint kell számítani, azzal, hogy

  1. a) a nevelést-oktatást segítő munkakörben eltöltött időt a pedagógusnak járó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe is be kell számítani,
  2. b) abba a jogviszony szünetelésének ideje is beszámít.”

A hivatkozott 45.§ paragrafus szerint szakmai gyakorlatnak számít:

  • a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban vagy pedagógus munkakörbe tartozó feladatok ellátására egyházi szolgálati jogviszonyban, akkor is, ha a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént,
  • a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
  • a legalább heti tíz tanóra, foglalkozás megtartásával járó óraadói megbízásra szóló megbízási jogviszonyban,
  • az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
  • az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon bevett egyház, vagy belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával,
  • a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
  • az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés vagy a szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben,
  • a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
  • a szakképző intézményben oktatói munkakörben,
  • felsőoktatási intézményben vagy nyelviskolában idegen nyelv oktatásával összefüggő munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
  • felsőoktatási intézménnyel vagy nyelviskolával legalább heti tíz órára szóló, idegen nyelv tanítására létrejött, a természetes személy által vagy a természetes személy személyes közreműködésre kötelezettséggel járó tagságával működő gazdasági társaság által kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján, vagy
  • a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben töltött jogszerű foglalkoztatás ideje.

Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a gyermekjóléti, gyermekvédelmi alaptevékenységet ellátó intézményre vonatkozó szabály alapján szakmai gyakorlatként mást is figyelembe vett, az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatónál létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.

A szakmai gyakorlati idő összeszámításakor egy évnek háromszázhatvanöt napos időtartam felel meg. Több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.

A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be (kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik)

  • a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá
  • a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.

Viszont, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő összesen az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként, abban az esetben is, ha a pedagógus egyidejűleg több óraadói megbízási szerződés alapján végzett munkát úgy, hogy ezek alapján összesen legalább heti tíz órát, foglalkozást tartott. A részmunkaidős és az óraadói foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött heti munkaidő időtartamát össze kell számítani, és el kell ismerni szakmai gyakorlatként, ha eléri a legalább heti tíz órát.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Púétv. 132.§ (7) szerint a köznevelési dolgozót (gazdasági, ügyviteli munkakör, takarító stb.) is megilleti a Kjt. szerinti jubileumi jutalom.

9. Megbízható-e nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettséggel nem, de óvoda-pedagógusi és intézményvezetői szakképzettséggel (szakvizsgával) rendelkező óvoda-pedagógus igazgatónak nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodában? Amennyiben bármely okból eredménytelen az igazgatói pályázati eljárás, miként járhat el a fenntartó?

Igen. Sem a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, sem a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény nem írja elő, hogy az igazgatónak nemzetiségi végzettségűnek kell lennie.

Nevelési-oktatási intézményben igazgatói megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható. Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt, igazgatói megbízást az kaphat, aki a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzetiséghez tartozik.

A feltételek között szerepel „a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás” is.

A kétnyelvű nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatát, ill. megszervezését A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve tárcadokumentum https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz határozza meg.

Az óvodavezető a nevelőtestület bevonásával készíti el a helyi pedagógiai programot, melyben meghatározásra kerülnek a nyelv és a nemzetiség kultúrája közvetítésének alapelvei, a nemzetiségi pedagógus feladatai.

Amennyiben az intézményvezető nem rendelkezik nemzetiségi óvodapedagógusi szak-képzettséggel, úgy szerencsés, ha a helyettese, vagy a szakmai vezető (munkaközösség-vezető) rendelkezik ezzel a végzettséggel, így a vezetőség tagjai kompetensek lesznek a nemzetiségi nevelési feladatok intézményi megvalósításának irányításában.

Ha fenntartó valamilyen okból nem hoz döntést, az igazgatói pályázat eredménytelen lesz, akkor a 401/2023. (VIII.30) kormányrendelet 5.§ szerint, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok átmeneti ellátására, legfeljebb egy évre pályázat nélkül megbízható a jogszabályban meghatározott pályázati feltételeknek megfelelő személy. Az ideiglenes igazgatói megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény. Ideiglenes megbízás nélkül az SzMSz szerinti helyettesítési rend lép életbe.

10. Véleményezési vagy egyetértési jogköre van a települési nemzetiségi önkormányzatnak, ha a településen működő általános iskola felső tagozatát be kívánja zárni az állami fenntartó?

Mivel az intézmény vagy a telephely alapfeladata megváltozik, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 84.§ szerint a változás átszervezésnek minősül, a települési nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési joga van.

A Nkt. 83. paragrafusa értelmében a Fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét. A (4) bekezdés a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén a véleményezés – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek jogköre.

Az egyetértésre vonatkozóan 84.§ irányadó.

„(9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi köznevelési intézmény

  1. a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,
  2. b) költségvetésének meghatározásával és módosításával,
  3. c) igazgatójának megbízásával, megbízásának visszavonásával

összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú köznevelési intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tagintézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban, továbbá azt, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e, továbbá a nemzetiségi nevelésben, oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók arányát. Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan az a)–c) pontban felsorolt döntések meghozatala során egyetértési jog illeti meg. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét kell kikérni.

(9a) A köznevelésért felelős miniszter a tankerületi központ által fenntartott intézmények tekintetében hozott, az e §-ban meghatározott döntéseihez nem köteles beszerezni az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, amennyiben a köznevelésért felelős miniszter a tankerületi központ véleményével egyező döntést hoz, és a tankerületi központ véleményével az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetért.”

Az intézményátszervezés fogalmát az Nkt. 4.§ (11) bekezdése konkretizálja.

„Intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges.”

A hivatkozott paragrafus szerint tehát átszervezés, ha a változás érinti a következőket:

„c) az intézmény típusát,

  1. d) az intézmény
  2. da) feladatellátási helyét,
  3. db) székhelyét,
  4. dc) tagintézményét,
  5. dd) telephelyét,
  6. e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
  7. f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban,
  8. g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
  9. h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
  10. i) szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét,
  11. j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,”

 

A jogi szabályozás lényege röviden a követketőképpen foglalható össze:

  • Ha az intézmény fenntartója állami fenntartó (tankerület), vagy óvodai nevelés esetén a települési önkormányzat a fenntartó, akkor a nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési jogköre van a 84. §-ban felsoroltak szerint.
  • Ha pl. alapítvány, egyház a nemzetiségi intézmény fenntartója, akkor a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési jogköre van a 83.§ alapján.

11. Eredménytelen intézményvezetői pályázati eljárást követően, amennyiben a nevelőtestület tagjai között nincs olyan pedagógus, aki az intézményvezetői megbízás törvényben meghatározott feltételeinek megfelel, és a fenntartó nem kíván egy tanévre „kívülről” megfelelő szakképzettséggel rendelkező vezetőt megbízni, mi a teendő?

Nevelési-oktatási intézményben igazgatói megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható. Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt, igazgatói megbízást az kaphat, aki a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzetiséghez tartozik.

A feltételek között szerepel „a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás” is.

Amennyiben az intézményvezetői álláshelyre kiírt pályázati eljárás eredménytelen, a fenntartó nem kíván ideiglenes vezetőként külső személyt megbízni és nincs a nevelőtestületnek olyan tagja, aki az intézményvezetői megbízás törvényben meghatározott feltételeinek megfelel, akkor az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint kell ellátni a pedagógusok új életpályájáról szóló 401/2023. (VIII.30) kormányrendelet 5.§ szerint.

A fenntartói hatásköröket gyakorló nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete akkor jár el szabályszerűen, ha a következő pályázati eljárás eredményes lebonyolításáig nem ad megbízást az intézményvezetői feladatok ellátására.

Javaslom, hogy az önkormányzat elnöke, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint automatikusan következő igazgatóhelyettest levélben tájékoztassa a kialakult helyzetről, melynek értelmében – az intézményvezetői álláshely betöltéséig – igazgatóhelyettesnek kell ellátnia az intézményvezetői feladatokat. A hatályos jogi szabályozás miatt erről nem kell határozatot hoznia a fenntartónak.

12. A köznevelési intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének, óvodaszékének, iskolaszékének és diákönkormányzatának a véleményét már nem kell kikérni az intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. Ezzel összefüggésben hogyan alakult a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogköre?

A nemzetiségi önkormányzatok a települési önkormányzati és állami fenntartású nemzetiségi köznevelési intézmény vezetőjének megbízásakor, megbízásának visszavonásakor egyetértési jogkörrel rendelkeznek:

A köznevelési törvény 84. § (9) szerint a települési önkormányzat, az állami fenntartó a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti nemzetiségi köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

Többcélú köznevelési intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tag-intézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban, továbbá azt, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e, továbbá a nemzetiségi nevelésben, oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók arányát.

Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan egyetértési jog illeti meg.

Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét kell kikérni.

A köznevelési törvény 2. § (3) b) pontjában meghatározott – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézményt – fenntartók (egyházi jogi személyek, alapítványok, stb.) az intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos döntése előtt az érintett nemzetiségi önkormányzatot véleményezési jogkör illeti meg a törvény 84. § alapján:

(4a) A települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos véleményezési jogának kikérésére a (4) bekezdés alkalmazandó.

83.§ (3) A fenntartó

  1. a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
  2. b) átszervezésével,
  3. c) feladatának megváltoztatásával,
  4. d) nevének megállapításával,

összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.

(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek a véleményét.

Összegezve: az érintett nemzetiségi önkormányzatoknak (települési, területi és országos) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízása visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtti véleményezési – egyetértési jogköre továbbra is él.

 

Megjegyzés: a köznevelési törvény 83. § (3) – (4) bekezdéseinek módosítását, a (4a) bekezdés hatályba lépését sok esetben még a hatóságok is félreértelmezik, mely szerint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben továbbra is véleményezési jogköre van a (4) bekezdésben felsorolt szervezeteknek.

Köznevelési intézmények

1. Kinek jár a nemzetiségi pótlék?

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 103. § állapítja meg a nemzetiségi pótlékot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók számára. A pótlék a nemzetiség nyelvén tartott órák/foglalkozások/tevékenységek arányában differenciáltan jár.

A Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet 90.§ szerint

„(2) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki

  1. nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, ha e tevékenységet – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő figyelembevételével – a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének
  2. aa) kevesebb, mint húsz százalékában, de legalább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező,
  3. ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb, mint ötven százalékában végzi, a pótlék középértékének megfelelő,
  4. ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, vagy
  5. óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.

(4a) Ha a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben dolgozik, akkor a részére járó nemzetiségi pótlék vagy gyógypedagógiai pótlék – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányosan jár.”

Mivel a pótlék csak pedagógus számára jár, a pótlék kifizetésének feltétele az alkalmazás szabályozása a 401/2023. (VIII.30) kormányrendelet 2. melléklete szerint, azaz szükséges a megfelelő végzettség.

Értelem szerűen óvodai dajka, mivel nem pedagógus, nem jogosult a nemzetiségi pótlékra.

A pótlékra jogosító óraszámba beletartozik a tanítási órák után megszervezendő, a pedagógus kötelező óraszámába beletartozó német nyelvű korrepetálás, felzárkóztatás, verseny- illetve nyelvvizsga felkészítés, bármilyen német (nemzetiségi) nyelven tartott foglalkozás. Ugyanígy ha a napköziben dolgozó pedagógus rendelkezik a megfelelő végzettéggel, akkor neki is a fenti előírások alapján jár a nemzetiségi pótlék.

Az intézményvezetők, ha rendelkeznek megfelelő végzettséggel és a Púétv. 2. számú mellékletében meghatározott kötelező órában nemzetiségi nevelést folytatnak, akkor nekik is jár a fent leírtak mértékében.

Pedagógusok, akik szakos tanítást folytatnak német nyelven és rendelkeznek legalább komplex középfokú nyelvvizsgával (401/2023.2.sz. melléklet), is részesülnek nemzetiségi pótlékban. Pl. matematika-biológia szakos németül tanítja egyik tantárgyát. Természetesen ebben az esetben is az alkalmazás munkaidőhöz viszonyított mértékét kell nézni.

Részmunkaidős pedagógusnak is jár nemzetiségi pótlék. A részére járó nemzetiségi pótlék az  egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányosan jár. (401/2023. 90.§ 4.a)

A pótlék összegét a Púétv. a mindenkori gyakornoki bérhez viszonyítva állapítja meg, nem tesz különbséget alap és mester diplomás végzettség között. Alsó határa 5% (2024-ben 26.440,-), középértéke 12,5% (2024-ben 63.456,-), felső határa pedig 20% (2024-ben 105.760,-). A munkáltatónak nincs mérlegelési jogköre.

2. Mitől nemzetiségi egy pedagógiai program?

A nemzetiségi köznevelési intézmény pedagógiai programjában egyértelműen jelenjen meg a nemzetiségi jelleg és nyelvhasználat.

A kötelező elemeken belül hangsúlyosan jelenjenek meg azok a nemzetiségi jellegek, melyeket az irányelvek is tartalmaznak, különösen:

  • a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek nemzetiségi elemei,
  • a nevelő-oktató munka pedagógiai céljainak nemzetiségi tartalmai,
  • a nemzetiségi nevelésre vonatkozó tartalmak egyéb megjelenítése.

A helyi tantervben szenteljünk kiemelt figyelmet

  • a nemzetiségi hon- és népismeretnek,
  • a tankönyvválasztás nemzetiségi szempontjainak
  • a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag kiválasztásának,
  • a helyi jellegzetességeknek (nemzetiségi témájú projektnapok, témahetek, ünnepek)
  • a nemzetiségi nyelvvel, kultúrával kapcsolatos vizsgáknak, versenyeknek.

Bár a pedagógiai programnak nem kötelező eleme, a törvényességi ellenőrzések tapasztalatai alapján javasoljuk, hogy szenteljenek egy külön fejezetet az intézmény német nemzetiségi arculatának, melyet két nyelven, magyarul és németül is készítsenek el.

Ajánlást talál honlapunkon a nemzetiségi arculat tervezéséhez:

https://umz.hu/project/ajanlas-a-nemzetisegi-arculat-tervezesehez/

3. Hogyan és milyen esetben fizethetünk túlórát a pedagógus kollégáknak, illetve az intézményvezetőnek?

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 82.§ szabályozza a többlettanítást.

A jogszabály különbséget tesz eseti és tartós helyettesítés miatt elrendelt túlmunka között.

“(1) A pedagógus a számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül további tanórai és egyéb foglalkozást, szakszolgálati közvetlen foglalkozást munkáltatói utasítás vagy megállapodás alapján láthat el (a továbbiakban: többlettanítás).” A munkáltató elrendelhet a kötelező 24 tanítási óra felett további nevelés-oktatással eltöltendő órát. Ez a kötelező óraszám feletti óra a többlettanítás része, azaz túlóra. Minden esetben a tantárgyfelosztásban jelezni kell és ezért túlóradíjat kell számolni.

“(2) A többlettanítás oka lehet:

  1. a) eseti helyettesítés, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált,
  2. b) tartós helyettesítés, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén.”

A tartós helyettesítésként elrendelt többlettanítást szintén a tantárgyfelosztáson jelezni kell vagy a saját álláshelyén vagy a hiányzó pedagógus álláshelyén. Mindig csak az  egyik helyen.

„(3) Eseti helyettesítés egy nevelési, tanítási évben több alkalommal is elrendelhető, egybefüggő két hét eseti helyettesítést követően azonban az ugyanazon munkakört érintő helyettesítési feladatok csak tartós helyettesítéssel láthatók el. A foglalkoztatott egy tanévben, nevelési évben teljes munkaidő esetén legfeljebb hatvan órában, részmunkaidő esetén ennek időarányos részéig végezhet eseti helyettesítést.”

Eseti helyettesítést a munkáltató rendelhet el, legfeljebb az oktatással-neveléssel lekötött munkaidő 110%-ig. Afelett eseti helyettesítés nem rendelhető el! Az eseti helyettesítés óraszáma az egyes tanítási hetek között havi szinten átcsoportosítható. 

További fontos tudnivalók az eseti helyettesítéssel kapcsolatosan:

  • § „(8) Részben kötetlen munkarendben történő foglalkoztatás esetén a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesítésének időpontját az órarendben, valamint az eseti helyettesítés elrendelésével határozza meg. Ennek során a tanítási évre, félévre, vagy nevelési évre szólóan – legfeljebb a kötött munkaidő mértékéig – előre is meghatározható a pedagógus esetleges többlettanításra beosztásának rendje.
  • § „(3) Az esetleges többlettanításra igénybe vehető rendes munkaidő alatt a pedagógus a munkáltató feladatellátási helyén köteles tartózkodni.”
  • Eseti helyettesítésre külön díjazás nem jár.

Ezzel szemben tartós helyettesítés keretében tanórai és egyéb foglalkozás megtartására csak az érintett pedagógus és a munkáltató írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év vagy a tanítási év végéig szóló megállapodása alapján kerülhet sor.

Amennyiben a többlettanítás érinti a munkáltató által beosztható munkaidő-részre vonatkozóan előzetesen közölt munkaidő-beosztást, akkor ezt a módosítást a munkáltatónak az elrendelt munkavégzés megkezdését megelőzően legalább negyvennyolc órával korábban kell közölnie a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval. Egyéb esetben a feladat azonnal is elrendelhető.

A Púétv. 130. § speciálisan az óvodában előforduló, az átfedési időre vonatkozó többletmunkáról rendelkezik. Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el. Amennyiben ezidő alatt az óvodapedagógus egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg.

A többlettanítás óradíját a Púétv. végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VII.30) kormányrendelet 89.§ határozza meg. Eszerint tartós helyettesítés esetén a többlettanítás óradíja a mindenkori gyakornoki bér 1%-a (2024-ben 5.288,-). Csoportösszevonás esetén ennek 50%-ra jogosult a pedagógus. Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.

“(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.”

4. Kik tartoznak a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá?

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) a korábbiakhoz hasonlóan megtartja a pedagógus előmenetel intézményét. A törvény a 96.§ szerint biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pedagógus életpályán való előmenetel lehetőségét.

Szintén jogosult a besorolásra és a havi illetményre az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő, aki pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik.

A 97.§ szerinti pedagógus fokozatok:

A pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

  1. a) Gyakornok,
  2. b) Pedagógus I.,
  3. c) Pedagógus II.,
  4. d) Mesterpedagógus,
  5. e) Kutatótanár

fokozatokat érheti el.

A Pedagógus I. fokozat megszerzése kötelező. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatok megszerzése a munkakörbe nem tartozó, végrehajtási jogszabályban meghatározott további szakmai feladatok vállalása mellett, a feladathoz kapcsolódóan határozatlan vagy határozott időre szólóan lehetséges.

A minősítés a 401/2023 (VII.30) kormányrendeletben (Vhr.) meghatározott és részletesen szabályozott minősítő vizsgán, minősítési, vagy pályázati eljárásban való részvétellel történik. A minősítés során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét. A minősítő bizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét vizsgálja.

„(6) Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya e törvény erejénél fogva a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlését követő hónap első napján megszűnik.”

A sikeres minősítést elérő pedagógust, illetve a jogosult NOKS foglalkoztatottat a sikeres minősítésről kiállított okirat dátumát követő január 1-jén vagy szeptember 1-jén kell előre sorolni a következő fokozatba.

A részletszabályokat a Vhr. 16. szakasza tartalmazza.

A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben a gyakornok számára két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történt besorolását követően legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, a Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást kezdeményezheti.

Az a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően öt év szakmai gyakorlattal, a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásban való részvételét kezdeményezheti.

A Mesterpedagógus fokozat megszerzésének feltétele az alábbi tevékenységek ellátásának vállalása:

  1. a) szakértői részvétel az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában, pályázati eljárásában, vagy megújítási eljárásában,
  2. b) szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátása,
  3. c) fejlesztő támogató tevékenység, ennek keretében
  4. ca) a pedagógusok szakmai segítése,
  5. cb) gyakornok mentorálása,
  6. cc) képzések lebonyolításában történő részvétel,
  7. d) fejlesztő innovátori tevékenység, ennek keretében:
  8. da) részvétel a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok elemzésében és készítésében, belső képzések szervezésében és megtartásában,
  9. db) részvétel a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében, vagy
  10. e) igazgató vagy más vezetői megbízás ellátása esetén intézményvezetéssel, -fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatok és fejlesztések végzése.

Az a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.) rendelkezik, legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, saját kezdeményezésére a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásban vehet részt. Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.

A Kutatótanár fokozat megszerzésének feltétele

  1. a) a Kutatóprogram összeállítása és a fokozat megújításáig terjedő időszakban történő végrehajtásának, valamint
  2. b) az együttműködési megállapodásban előírt kötelezettségek teljesítése érdekében végzett tevékenység vállalása.

Új elem a „címzetes” Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat, mely önkéntesen szerezhető meg a Vhr. 41.§ szerint.

 

5. Melyek az éves szabadság kiadásának szabályai?

Jelen tájékoztatásban nem térünk ki a betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság ill. az alkotói szabadság kérdéskörére.

 

Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem a munkáltató „adja ki”.

A szabadság mértékét és kiadásának szabályait a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi VII. törvény (Púétv.) és a végrehajtásáról szóló 401/2023 (VII.30) kormányrendelet (Vhr.) határozza meg.

 

  1. A szabadság mértéke:

A Púétv. 90. § szerint a „(1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely

  1. a) alapszabadságból,
  2. b) szülői szabadságból,
  3. c) apasági szabadságból és
  4. d) a (6)–(8) bekezdésben és (11) és (12) bekezdésben meghatározott pótszabadságból áll.”

Munkában töltött idő 

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  • a szabadság, ideértve az apasági és a szülői szabadságot is,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapa,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladóan,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek a 71. § (1) bekezdésében meghatározott tartama.

„(3) Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet”

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az alábbi feladatok elvégzésére a szabadság terhére is elrendelhető feladat:

  • a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
  • továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
  • ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

További szabadság jár az alábbi esetekben és mértékben:

  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egy éve fennálljon.
  • Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult. Az apasági szabadságra a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
  • A nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, évenként öt munkanap pótszabadság jár, ha
    • megváltozott munkaképességű,
    • fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
    • vakok személyi járadékára jogosult.
  • A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után is pótszabadság jár. A jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadság mértéke:
    • egy gyermek után kettő,
    • két gyermek után négy,
    • kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap,
    • ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, további két munkanap jár fogyatékos gyermekenként.

Pontosító rendelkezések a szabadság mértékének megállapítására vonatkozóan:

  • Ha köznevelési foglalkoztatott jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság időarányos része jár. Ettől eltérően, az időarányosság nem vonatkozik az apasági és a szülői szabadságra.
  • A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
  1. A szabadság kiadása:

Főszabály szerint a szabadságot természetben kell kiadni az esedékesség évében. A jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével – meg kell váltani (Púétv. 91.§).

A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki, időpontját a munkáltató legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni (Vhr. 35.§). A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő alkalmazható.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

Speciális szabályok:

  • Az apasági szabadságot legkésőbb a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
  • A szülői szabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló gyermeke hároméves koráig terjedő időszakban, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni,
  • A gyermek után járó pótszabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölt – kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. (tehát a hét napon felül)
  • A munkáltató kivételesen fontos köznevelési érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, írásos indoklással
    • a) a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, (a kiadás javasolt időpontját egyidejűleg közölni kell)
    • b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja,
    • c) a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év július 31-ig adhatja ki.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. (Vhr. 36.§)

  • A szabadságot – az adott munkanapra beosztott munkaidő óraszámától függetlenül – a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni és munkanapban kell nyilvántartani. Ez a munkáltató feladata.
  • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
  • Kötetlen munkarendben dolgozó köznevelési foglalkoztatott esetén a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

A szabadság tartamára távolléti díj illeti meg a foglalkoztatottat.

6. Milyen speciális szabályok vonatkoznak a köznevelési dolgozókra?

Az alkalmazottak egy részét, akik 2023. december 31-ig közalkalmazotti állományban voltak, a pedagógusok életpályájáról szóló 2023. évi LII törvény (Púétv.) munkaügyileg áthelyezi a Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti alkalmazásba. Velük munkaszerződést kell kötni.

A Púétv. 158. § szerint a következő munkakörök kerültek a Mt. alá:

 „b) gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át.” – egységes megnevezéssel köznevelési dolgozók.

Az intézményekben leggyakrabban előforduló munkakörök:

  • gazdasági, ügyviteli dolgozók – gazdasági vezető, pénztáros, könyvelő;
  • műszaki dolgozók – műszaki vezető, karbantartó, kertész, portás, gondnok; takarítók, kisegítő dolgozók.

A Púétv.132. § kimondja, hogy

„(1) A nevelési-oktatási intézményben munkaviszonyban foglalkoztatott köznevelési dolgozókra az Mt. szabályait a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A köznevelési dolgozók munkaköreit és az azokhoz tartozó képesítési előírásokat végrehajtási jogszabály határozza meg.”

A 401/2023. Korm.rendelet 3. Melléklet B) pontja tartalmazza a köznevelési dolgozó munkakörök képesítési szintjeit.

A köznevelési dolgozó munkaszerződésének tartalmaznia kell a 39. § (3) bekezdés a) pont aa), ab), ae), af) alpontban, valamint a 39. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat, valamint a munkavállaló havi alapbérét.

A munkaszerződés tartalmazza:

– a dolgozó munkakörét

– a dolgozó munkaidöjét

– a munkavégzés helyét

– a foglalkoztatottság kezdetének napját

– a kinevezés/szerződés határozott vagy határozatlan időre szól

– a próbaidő kikötése esetén a próbaidő lejártának idejét. (azoknak a dolgozóknak, akik a saját intézményben dolgozva közalkalmazottból kerültek át a köznevelési dolgozók körébe, nem kötünk ki próbaidőt.)

– a munkavállaló havi bérét.

„(4) A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott köznevelési dolgozó havi munkabére nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum százhét százaléka. A 98. § (6)–(7) bekezdését alkalmazni kell.”

a havi illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

– Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

  1. a) általános teljes napi munkaidő esetén: százhetvennégy órával, 40*4,33=174 óra
  2. b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: százhetvennégy óra időarányos részével

 

„(5) Költségvetési intézmény által foglalkoztatott köznevelési dolgozó munkaviszonyára alkalmazni kell a Mt. köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályait.

(6) A köznevelésben foglalkoztatott köznevelési dolgozóra nem alkalmazható az Mt. 71–76. §-a.

(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A dolgozó már eddig megszerzett közalkalmazotti idejét el kell fogadni és a továbbiakban is gyűjti tovább az éveket.  A fenti összegek megállapításához a közalkalmazotti szabályzat az iránymutató.

jubileumi jutalom: (Kjt.78.§) a közalkalmazottként ledolgozott idő után jár

szabadság: (Kjt. 56.§) alapszabadság 21 nap; plusz a ledolgozott évek alapján három évenként plusz egy nap.

végkielégítés: (Kjt. 37.§)  

felmentés: (Kjt. 29-31.§)

Iskolák

1. Ha a köznevelési intézmény igazgatója egyben osztályfőnök is, jár-e neki a két óra órakedvezmény?

Az igazgató lehet egyben osztályfőnök is, de a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 77.§ szerint a köznevelési intézmény vezetőjére kötetlen munkarend vonatkozik, a 2. melléklete szerint heti kötelező óraszáma van, nincs neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, ennél fogva nincs mibe beszámítani az osztályfőnöki feladatot.

Mivel számára a törvény nem határoz meg a kötött munkaidőt, ezen belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, a kedvezmény sem vonatkozhat rá.

2. Hány főtől kell csoportbontásban tanítani a tantárgyakat?

A nemzetiségi oktatásban, a nemzetiség nyelvét, és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyakat 23 fő felett csoportbontásban kell tanítani.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 158. § (3) kimondja, hogy

“A nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – az Nkt. szerinti intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással kell megszervezni.”

Az osztály és csoportlétszámokat, minimum, maximum és átlag felbontásban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. melléklete határozza meg az alábbiak szerint:

Intézménytípus/Oktatási forma 

Osztály- és csoportlétszámok

minimum

maximum

átlag

Óvoda 

13

25

20

Gyógypedagógiai óvodai csoport,

 

 

 

iskolai osztály, kollégiumi csoport

5

13

9

Általános iskola 1-4. évfolyama      

14

27

23

Általános iskola 5-8. évfolyama    

14

27

23

Gimnázium és szakgimnázium            

26

34

28

Hat és nyolc évfolyamos gimnázium     

26

34

28

A fenntartó engedélyével ennél kisebb létszám esetén is lehet csoportbontásban tanítani, viszont magasabb létszámot a jogszabály nem enged meg.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 102. § (1) szerint “az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.” A csoportnapló formai és tartalmi követelményeit ugyanitt írja le a jogszabály.

3. Lehet-e szervezni belső iskolai szintfelmérést és vizsgát?

A nemzeti köznevelési törvény (továbbiakban Nkt.) nem ír elő tiltást arra vonatkozóan, hogy belső iskolai szintfelmérést, vizsgát ne lehetne szervezni az iskolában. Ezt a pedagógiai programban kell szabályozni.

Ha nagy a 4. osztály végén a tanulók tudásbeli különbsége, akkor tanácsos egy szintfelmérő után javasolni a szülőnek a későbbiekre nézve, a nyelvoktató illetve kétnyelvű oktatási formát. Ajánlott azonban figyelembe venni a tanuló osztályzatait is német nyelvből, német irodalomból, természetismeretből, matematikából. A szintfelmérő egyedül ne döntsön a csoportba sorolásról, hiszen kifoghat egy rossz napot a tanuló és elrontja a felmérőt.

A felmérő tartalmát is az iskola határozza meg. Lehet német nyelvtan (írásban), amely az adott tanév vagy oktatási ciklus végén számonkérhető tudást tartalmazza, és szövegértés, amely a szükséges szókincs meglétének mérésére irányul.

4. Lehetséges-e nívócsoportokat szervezni a német nyelvtudás alapján? Nem sérti-e ez a megkülönböztetés a gyerekek jogait?

Igen, semmi nem tiltja nívócsoportok kialakítását.

Például általános iskolában a DSD felkészítő csoportokat hívhatjuk tehetséggondozó csoportnak és javasoljuk, hogy velük a B1-es szint elérését tűzzük ki célul. A többiek lassabban haladnak, nekik az A2 szintet kell elérniük. Ez nem jogtalan diszkrimináció, mert szakmailag indokolható.

A nemzetiség iskolai oktatásának irányelve szerint az elérendő szintek:

 Nemzetiségi nyelv

 6. évfolyam

 8. évfolyam

 12. évfolyam

 Hagyományos és bővített nyelvoktató forma

 A1

 A2

 B2

 Anyanyelvű és kétnyelvű forma

 A2

 B1

 C1

5. A NAT-ban szereplő Hon- és népismeret tantárgyat kiválthatja-e a nemzetiségi hon- és népismeret tantárgy?

Nem.

A NAT 2020 rendelkezéseit 2020. szeptember 1-től, felmenő rendszerben kellett bevezetni, 2023. szeptemberétől valamennyi évfolyamon él.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet II.2.1.3. szerint “A hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában, intézményi döntés alapján, az 5–8. évfolyamok egyikén kell tanítani.”

A 20/20112. EMMI rendelet 158.§ alapján “(1) A nemzetiségi népismeret tanítása önálló vagy integrált tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik.” Ugyanez a jogszabály kimondja, hogy “(8) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámokból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.”

A két rendelkezés kizárja egymást, tehát a nemzetiségi hon- és népismeret mellet felső tagozatban egy külön nemzetiségi hon- és népismeret órát is kell tartani az 5.-8. évfolyamok egyikén. A nemzetiségi hon-és népismeretet nemzetiségi intézményekben 1-8. évfolyamig heti 1 órában meg kell tartani.

6. Hogyan alakul a kollégiumi nevelő munkabeosztása? Ezt mely jogszabályban találjuk meg?

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4.§ szerint kollégiumi nevelés-oktatás kizárólag

„a) az e törvény szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,

  1. b) egyházi szolgálati jogviszonyban, vagy
  2. c) óraadóként megbízási szerződés alapján látható el.”

A 76. § szerint a teljes napi munkaidő 8 óra. Részmunkaidős jogviszony ennél rövidebb munkaidőt is jelenthet. Csökkentett munkaidőt kérhet az öregségi nyugdíjt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka a 45.§ szerint.

A 77. § kimondja, hogy a vezető köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra kötetlen munkarend az irányadó, míg a pedagógus számára részben kötetlen, NOKS alkalmazottra pedig kötött munkarend.

A munkáltató a munkaidőt a tanév, nevelési év rendjéhez igazodóan osztja be, legalább egy hétre szólóan. A munkaidő-beosztás lehet egyenlő és egyenlőtlen. Általános munkarend esetén a munkaidőt a munkáltató hétfőtől péntekig osztja be. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás meghatározásának feltétele, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazzon a 78.§ szerint. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatottat, a munkaidő-kedvezményre jogosult Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba sorolt pedagógust kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.

Kimondottan a kollégiumban foglalkoztatottra vonatkozik, hogy vasárnapra, valamint munkaszüneti napra is beosztható számára rendes munkaidő.

„79. § (1) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben részben kötetlen munkarendben foglalkoztatott pedagógus kinevezésbe foglalt munkaideje az ellátandó feladatok alapján az 1. mellékletben meghatározottak szerint

  1. a) kötött munkaidőre, ezen belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre és a kötött munkaidő fennmaradó részére, valamint
  2. b) szabad felhasználású munkaidőre oszlik.”

Pedagógusok kötött munkaideje és neveléssel-oktatással lekötött heti munkaideje

Munkakör

Kötött munkaidő
(óra)

Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (óra)

pedagógus, gyakornok pedagógus kollégiumban

32

30

pedagógus, gyakornok pedagógus gyakorló kollégiumban, sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumában

32

26

könyvtárostanár, könyvtárostanító (valamennyi intézménytípusban)

32

24

gyakornok könyvtárostanár, könyvtárostanító
(valamennyi intézménytípusban)

32

20

óvoda- és iskolapszichológus (valamennyi intézménytípusban)

32

22

gyakornok óvoda- és iskolapszichológus

(valamennyi intézménytípusban)

32

21

 

A kollégium igazgatójának és igazgató-helyettesének óraszámát a 2. melléklet szabályozza.

A 401/2023. (VIII.30.) kormányrendelet (Vhr.) 30.§ kimondja, hogy a Mesterpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje hetente, kollégiumban huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában huszonkét óra, melyen felül a Mesterpedagógust tanítási hetenként legalább egy tanítási, nevelési napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.

Púétv. „80. § (1) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben az iskolában, kollégiumban foglalkoztatott pedagógus számára

  1. a) tanórai és
  2. b) a tantárgyfelosztásban, kollégiumi feladatmegosztásban tervezhető egyéb foglalkozás megtartása rendelhető el.”

Heti 2 óra kedvezmény jár a kollégiumi tanulócsoport vezetőjének. (80.§ (2) b)

„(3) A kollégiumi nevelőtanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatokon túl teljesítheti az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletébe tartozó egyes feladatoknak a rendes munkaidőn belül történő ellátásával is.

(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat is.”

„84. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. A munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (a továbbiakban: ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a rendelkezésre állási kötelezettség időtartama alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (a továbbiakban: készenlét).”

„(3) Négy órát meghaladó tartamú vagy vasárnapra vagy munkaszüneti napra

  1. a) ügyelet a kollégiumban a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése,
  2. b) ügyelet vagy készenlét a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósítása,
  3. c) ügyelet vagy készenlét baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el.

(4) Az ügyelet tartama – a többnapos iskolai kirándulás vagy külföldi nyelvtanulás kísérete esetét kivéve – nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

(5) A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.

(6) Az ügyelet, készenlét tartamát és időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell. Az ügyeletet, készenlétet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérése esetén írásban kell elrendelni. A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az elrendelés utólag is írásba foglalható.”

Óvodák

Melyek a pedagógiai program kötelező elemei?

A pedagógiai program elemeit a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott és közzétett irányelvek és alapprogramok határozzák meg.

Kötelező elemek minden esetben:

  • a pedagógiai program hatályba lépésének szabályozása
  • az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozata és aláírása
  • keltezés
  • a nevelőtestület képviselőjének aláírása vagy az elfogadásról szóló jegyzőkönyv meglétének ténye
  • az óvodaszék aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye (ha van)
  • az intézményi tanács aláírása vagy jegyzőkönyvi véleménye (ha van)

 

Óvodák számára kötelező elemek:

  • az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései,
  • azok a nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,
  • a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység,
  • a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység,
  • a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái,
  • nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok,
  • az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek,
  • a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések,
  • a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek,
  • sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenység
  • a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának

 

Segítséget talál honlapunkon a nemzetiségi óvodák pedagógiai programjának felülvizsgálatához, módosításához:

https://umz.hu/project/segedlet-a-pedagogiai-program-atdolgozasahoz-az-ovodak-szamara/

Az óvoda nevelőtestületének tagja-e az a diplomás kisgyermeknevelő, aki 2018-ban minősítő vizsgát tett, jelenleg Pedagógus I. fokozatba van besorolva, illetve az OKJ végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő, aki E fizetési osztályba van besorolva?

A köznevelési törvény szerint a nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.

 

A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus munkakör a kisgyermeknevelő.

 

Válaszunk: Igen, a nevelőtestület tagjai mindketten a megadott jogszabályok alapján.

Pedagógiai asszisztensünk 2021 júniusában szerezte meg diplomás kisgyermeknevelő szakképzettségét. Gyakornok fokozatba kell-e a kolléganőt átsorolni, vagy csak F fizetési osztályba?

A Pedagógus életpályamodellt kiterjesztették a diplomás kisgyermeknevelőkre is, mivel a kolléganő nem kisgyermeknevelői munkakörben dolgozik, így nem tudom mi a helyes eljárás.

 

A besorolás mindig a munkakörhöz és a munkakörhöz jogszabályban előírt végzettséghez és szakképzettséghez kötődik. Amennyiben a munkakör több végzettséggel is betölthető, akkor ezek közül a legmagasabb alapján kell besorolni a pedagógust, amellyel rendelkezik. Így szabályozza ezt a kérdést az Nkt. 64. § (4) bekezdés.

Jelen esetben nem kell gyakornok fokozatba átsorolni a kolléganőt, mert a pedagógus asszisztens alkalmazási feltétele között nem szerepel a diplomás kisgyermeknevelő.

De a kolléganő, ha kisgyermeknevelő stástuszba kerülne, lehetősége lenne gyakornoki és minősítő vizsga után ped I. fokozatba kerülnie, tehát a pedagógus életpálya modell szerinti lépésekre, fejlődésre.

Kaphat-e dajka nemzetiségi pótlékot?

Az óvodában a dajka nem pedagógus, hanem nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakör. Nemzetiségi pótlékra nem jogosult.

* A 2022. 02.15-én hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Keressen minket

Amennyiben további információra lenne szüksége a fentiekkel, vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatban, lépjen velünk kapcsolatba.