Gyakran ismételt kérdések

Iskolák számára

Adhat-e a nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott köznevelési intézményben pályáztatás nélkül ötéves intézményvezetői megbízást?

A feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érintett nemzetiségi önkormányzattal együttműködve március-április folyamán felméri a nemzetiségi óvodai nevelés/nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre/tanévre vonatkozó igényt az első óvodai nevelési évre/első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 83.§ (7) szerint:  a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, a tankerületi központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat, és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai/általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

A felméréshez a következő linken elérhető, és a mellékletben mintadokumentumként csatolt Kérelmet kell használni.

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37.§ (5) értelmében az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést/nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást.

A nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről szóló Nyilatkozat minta szintén ezen a linken érhető el:

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

Megbízható-e nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettséggel nem, de óvoda-pedagógusi és intézményvezetői szakképzettséggel (szakvizsgával) rendelkező óvoda-pedagógus intézményvezetőnek nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodában? Amennyiben bármely okból eredménytelen az intézményvezetői pályázati eljárás, miként járhat el a fenntartó?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67.§ (3) bekezdése szerint “ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt, intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a 3. mellékletben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be.”

A köznevelési törvény szabályozása szerint csak abban az esetben kötelező az óvodavezető megbízásakor a nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettség, amennyiben az intézményben az óvodai nevelés kizárólag a nemzetiség nyelvén folyik (lásd: anyanyelvű – nemzetiségi nyelvű – óvodai nevelés).

A törvény fenti rendelkezése nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodák esetében megengedi, hogy az óvodavezető nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettség hiányában, óvodapedagógusi végzettséggel lássa el feladatát.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése szerint, ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, … a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

A kormányrendelet 33/J. § (1) bekezdése szerint, ha megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, a nemzetiségi óvodai nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki a 6. mellékletben foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

Ebben az esetben pályázat kiírása nélkül maximum egy évre vezetői megbízás adható a kormányrendelet 21/A.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező óvodapedagógusnak, figyelemmel a köznevelési törvény előbb idézett 67.§ (3) bekezdésére.

Tehát óvodapedagógus szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, legalább négy év gyakorlattal rendelkező, az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező  személynek.

A feltételek között szerepel “a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás” is.

A kétnyelvű nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatát, ill. megszervezését A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve tárcadokumentum https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz határozza meg.

Az óvodavezető hatásköre a helyi pedagógiai program jóváhagyása, melyben meghatározásra kerülnek a nyelv és a nemzetiség kultúrája közvetítésének alapelvei, a nemzetiségi pedagógus feladatai.

Amennyiben az intézményvezető nem rendelkezik nemzetiségi óvodapedagógusi szak-képzettséggel, úgy szerencsés, ha a helyettese, vagy a szakmai vezető (munkaközösség-vezető) rendelkezik ezzel a végzettséggel, így a vezetőség tagjai kompetensek lesznek a nemzetiségi nevelési feladatok intézményi megvalósításának irányításában.

Ha fenntartó valamilyen okból nem hoz döntést az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok átmeneti ellátására, úgy alkalmazható a kormányrendelet 24.§ (1) bekezdésének utolsó mondata, mely szerint az intézményvezető megbízásáig érvénybe lép az intézményi SZMSZ szerinti helyettesítési rend.

Felhívjuk még a figyelmet a köznevelési törvény 68.§ (4) bekezdésére, mely szerint ha  jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

Véleményezési vagy egyetértési jogköre van a települési nemzetiségi önkormányzatnak, ha a településen működő általános iskola felső tagozatát be kívánja zárni az állami fenntartó?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 11. pontja szerint intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges. A köznevelési törvény 21.§ (3) bekezdése szerint a köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza:

  1. a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
  2. b) az intézmény – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján meghatározott – hivatalos nevét,
  3. c) az intézmény típusát,
  4. d) az intézmény
  5. da) feladatellátási helyét,
  6. db) székhelyét,
  7. dc) tagintézményét,
  8. dd) telephelyét,
  9. e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
  10. f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- vagy tanulólétszámot alapfeladatonkénti és munkarendenkénti bontásban,
  11. g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
  12. h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
  13. i) szakgimnázium esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola esetén a szakképesítés, szakma, részszakma megnevezését, azonosító számát, szintjét,
  14. j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
  15. k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

 

Amennyiben a tankerület javaslatára a minisztérium egy tagiskolában megszünteti a felső tagozatot, az általános iskola szakmai alapdokumentumában módosítania kell a tagiskolába felvehető maximális tanulólétszámot, és az iskolai évfolyamok számát, ezért az intézkedés intézményátszervezésnek minősül.

A köznevelési törvény 84. § (9) bekezdése szerint ha a nevelési-oktatási intézmény szakmai alapdokumentuma tartalmazza a nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátását, feltéve, hogy e feladatot az intézmény ténylegesen ellátja, akkor az állami fenntartó az intézmény átszervezésével összefüggő döntéséhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Ha a nevelési-oktatási intézménynek több tagintézménye van, akkor több tagintézmény esetén tag-intézményenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás a szakmai alapdokumentumban továbbá azt, hogy a tagintézmény a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e.

Ha a tagintézményben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, a tervezett intézkedés, a tagiskola felső tagozatának megszüntetése átszervezésnek minősül, és a települési nemzetiségi önkormányzatnak a döntések meghozatala során egyetértési joga van.

Joga van a fenntartónak köznevelési intézményvezető megbízást egy évnél hosszabb időre adni?

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése szerint, ………. ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

 

A fenti jogszabályi hely alapján pl. a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – pályáztatás nélkül maximum egy évig – megbízást adhat a  megfelelő feltételekkel rendelkező személynek (lásd a kormányrendelet 21/A. §-át).

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 68.§ (4) bekezdése az időhatárt tekintve nagyobb mozgásteret biztosít a megbízási jogkör gyakorlójának, mely szerint “ha a jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

 

A köznevelési törvény fenti szakasza alapján a képviselőtestület a vezetői megbízást jogszerűen pl. 2021. augusztus 15-ig hat hónapra, vagy 2022. augusztus 15-ig tizennyolc hónapra is adhatja.

Ha a köznevelési intézmény vezetője egyben osztályfőnök is, jár-e neki a két óra órakedvezmény?

Az intézményvezető lehet egyben osztályfőnök is, de a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§ (5) bekezdése és 5. melléklete szerint heti kötelező óraszáma van, nincs neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, ennél fogva nincs mibe beszámítani az osztályfőnöki feladatot.

Mivel számára a törvény nem határoz meg a kötött munkaidőt, ezen belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, a kedvezmény sem vonatkozhat rá.

Eredménytelen intézményvezetői pályázati eljárást követően, amennyiben a nevelőtestület tagjai között nincs olyan pedagógus, aki az intézményvezetői megbízás törvényben meghatározott feltételeinek megfelel, és a fenntartó nem kíván egy tanévre „kívülről” megfelelő szakképzettséggel rendelkező vezetőt megbízni, mi a teendő?

Amennyiben az intézményvezetői álláshelyre kiírt pályázati eljárás eredménytelen, és nincs a nevelőtestületnek olyan tagja, aki az intézményvezetői megbízás törvényben meghatározott feltételeinek megfelel, akkor az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint kell ellátni (lásd a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdése).

A fenntartói hatásköröket gyakorló nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete akkor jár el szabályszerűen, ha a következő pályázati eljárás eredményes lebonyolításáig nem ad megbízást az intézményvezetői feladatok ellátására.

Javaslom, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint automatikusan következő igazgatóhelyettest levélben tájékoztassa a kialakult helyzetről az önkormányzat elnöke, mely értelmében – az intézményvezetői álláshely betöltéséig – igazgatóhelyettesnek kell ellátnia az intézményvezetői feladatokat. A hatályos jogi szabályozás miatt erről nem kell határozatot hoznia a fenntartónak.

Óvodák számára

Mely jogszabályok határozzák meg a kétnyelvű nevelést folytató óvodákban a Pedagógiai Program tartalmát?

  • A nemzeti köznevelésrőlszóló 2011. évi CXC. törvény 5.§ (2)
  • Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 157.§ – 159.§-ai
  • A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve az Oktatási Hivatal honlapján: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz

Milyen mértékben jogosult a nemzetiségi kétnyelvű nevelést folytató óvodában nemzetiségi pótlékra a nemzetiségi nevelést folytató óvodapedagógus?

A kétnyelvű nemzetiségi óvodában a nemzetiségi óvodapedagógusok a nemzetiségi nevelő-oktató munkát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő legalább 50%-ban végzik, így a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 16. § (6) bekezdése szerint a pótlék felső határával megegyező mértékben jogosultak nemzetiségi pótlékra.

Ennek mértéke jelenleg a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 8. melléklete alapján az illetményalap 40%-a.

Milyen végzettséggel láthat el nemzetiségi óvodában nemzetiségi óvodapedagógusi feladatokat az óvodapedagógus?

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 6. számú melléklete szerint, amely meghatározza a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit, nemzetiségi óvodai nevelésben pedagógus munkakör betöltéséhez nemzetiségi óvodapedagógus végzettség szükséges.

Ha megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, abban az esetben a kormányrendelet 33/J § (1) bekezdése szerint nemzetiségi óvodai nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki a 6. mellékletben foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

Szükséges-e a teljes nyitvatartási időben nemzetiségi végzettségű óvodapedagógus jelenléte a nemzetiségi óvodában?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§ (2) bekezdése szerint az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről a települési önkormányzat vagy társulása intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.

A törvény 83. § (2) b) pontja szerint a fenntartó dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, d) pontja szerint meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát.

A fenti jogszabályi felhatalmazás alapján határozza meg a fenntartó városi önkormányzat az óvoda alapító okiratában és éves költségvetésében az ellátandó feladat nagyságát (csoportok száma, felvehető maximális gyermeklétszám) és az ellátáshoz szükséges óvodapedagógusi álláshelyek számát.

A törvény 6. melléklete szerint az óvodai csoportok finanszírozott heti időkerete 50 óra, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti időkerete 11 óra.

Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 2. mellékletének 15.3. pontjában meghatározott képlet alapján számítható ki az óvodában finanszírozott óvodapedagógus létszám. Ez a számítási képlet figyelembe veszi a fenntartó által meghatározott feladat-ellátási mutatókat, valamint a köznevelésről szóló törvényben, kormányrendeletben és miniszteri rendeletben meghatározott szabályokat.

Bár A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 12. §-a 2020 márciusától jelentősen módosult: megszűnt az „átfedési idő”, és a teljes óvodai nyitva tartás alatti óvodapedagógusi jelenlét kötelező biztosítása, továbbá helyette belépett a NOKS felügyelet engedélyezése: (lásd a 326/2013. 33/B. § (5) bekezdését), a fentiek alapján kiszámolt és indokolt óvodapedagógusi álláshelyekre nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettség indokolt.

A kétnyelvű nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatát, ill. megszervezését A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz határozza meg.

Eszerint:

„A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét.”

 

Fenti irányelvben foglaltakat akkor tudja az intézmény megvalósítani, ha arra törekszik, hogy a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció az óvodai élet valamennyi tartalmában, a szervezett és irányított tevékenységformákon felül az óvodai élet minden területén jelen legyen, így a napirendhez kötődő mindennapi tevékenységekben is.

Mivel ez a kétnyelvű életmód, nevelőmunka az óvoda nyitásától zárásáig jelen van, ezért fontos, hogy délelőtt és délután egyaránt nemzetiségi óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel, hiszen az óvodapedagógusnak modell szerepe van a nyelvelsajátítás folyamatában példaként áll a gyermek előtt.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet említett 12. §-a megengedi, hogy a reggel 8 óráig tartó időszakban és délután, amikor nem zajlik nevelő-fejlesztő tevékenység, akkor nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott is felügyelhet a gyermekekre.

Ezt a jogszabályi rendelkezést a pedagógus hiány szülte, így a szakmaiságot magas szinten képviselő nemzetiségi intézmények csak kényszerhelyzetben, pedagógus hiány esetén alkalmazzák a reggeli gyülekező, valamint a délutáni összevont gyermekfelügyelet idején.

Hol található meg a nemzetiségi kérelem és a nemzetiségi nyilatkozat?

A feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érintett nemzetiségi önkormányzattal együttműködve március-április folyamán felméri a nemzetiségi óvodai nevelés/nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre/tanévre vonatkozó igényt az első óvodai nevelési évre/első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 83.§ (7) szerint:  a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a települési önkormányzat, a tankerületi központ évente köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat, és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje, azaz a fenntartó, az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai/általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.

A felméréshez a következő linken elérhető, és a mellékletben mintadokumentumként csatolt Kérelmet kell használni.

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37.§ (5) értelmében az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést/nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást.

A nemzetiségi óvodai nevelésben / nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban való részvételről szóló Nyilatkozat minta szintén ezen a linken érhető el:

https://kormany.hu/dokumentumtar/nyilatkozat-es-kerelem-minta

Keressen minket

Amennyiben további információra lenne szüksége a fentiekkel, vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatban, lépjen velünk kapcsolatba.