A Német Nemzetiségi Pedagógiai és Módszertani Központ (UMZ) már harmadik alkalommal szervezi meg online továbbképzését „Pädagogischer Naschmarkt – gewürzt mit ungarndeutschen Inhalten“ címmel.

Stefan Brunner úr, a budapesti Goethe Intézet (GI) Nyelvi Osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket és hangsúlyozta az eredményes együttműködést a GI és az UMZ között. Kiemelte még, hogy az online továbbképzés a GI és az UMZ közös rendezvénye.

A hagyományoknak megfelelően a nyitó előadásban Englenderné Hock Ibolya a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke osztotta meg gondolatait a pedagógusokkal.

Ebben az évben a hangsúlyt az Oktatási stratégiára, az összetartozásra, a hordható népviseletre, a német nemzetiségi intézmények arculatára és az intézményi nyelvhasználatra helyezte.

A MNOÖ Oktatási stratégiája jelenjen meg az intézményi dokumentumokban, építsék be a stratégia tartalmait és javaslatait a módosításkor.

A 2023-as betelepítési emlékév a „Vándorkulcs“ projekttel sok intézményt, egyesületet és települési német önkormányzatot elért. A láda önmagában egy szimbólum, az összetartozás, a közös munka szimbóluma.

A „Hordható viselet“ projekt az Ifjúsági Bizottság és a Fiatal Svábok Közösségének projektje, célja hogy az ünnepeinken, rendezvényeinken a résztvevők a „dirndli“ viselet helyett egy egyszerűsített német nemzetiségi viseletet öltsenek magukra magyarországi német motívumokkal. Nem hordhatunk mindig 3-4 keményített alsószoknyát, de a kékfestő anyagból készült egyszerűsített ruhadarabok jól jelképeznék a magyarországi német viseletet – mondta az elnök asszony.

A Budapesti Könyvhét 2023 őszi rendezvényén magyarországi német tartalmak, magyarországi német szerzők művei is megjelennek a magyarországi német kultúrát népszerűsítve – hívta fel a figyelmet erre az eseményre is az elnök asszony.

A leghangsúlyosabb arculati elem azonban a magyarországi németek esetében a nyelvhasználat legyen az intézményeinkben! A modern módszertant alkalmazzák a pedagógusok a foglalkozásokon és az órákon, de a német nyelv ne csak itt legyen jelen, hanem a szünetekben, a mindennapokban, a gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek során is! Ez a pedagógusok hozzáállásán, elkötelezettségén, szemléletén múlik.

Feladatunk, amelyet a stratégiában többször is hangsúlyozunk, hogy a német nyelvhasználat természetessé váljon!

A magyarországi németeknek csak akkor van jövőjük, ha a nyelvet, a német nemzetiségi értékeket és tartalmakat az oktatási intézményeinkben közvetítjük!

A bevezető előadás után az előadások és workshopok két szekcióban folytatódtak, iskolai pedagógusoknak és óvodapedagógusoknak.

Az ismert és elismert referensek és az érdekes témák több mint száz pedagógust aktív részvételre motiváltak.

Majoros Zsuzsanna bevezette a résztvevőket a Kett Pedagógia alapjaiba, ebbe a kapcsolatközpontú pedagógiába, melynek középpontjában az élet célja és értelme és az életöröm áll. „Kívánok Neked erőt, örömet és bátorságot az élethez!“ – ez a Franz Kett idézet akár a mottója is lehetne pedagógiájának.

A workshop keretében az előadó bemutatta, hogy milyen fontos a megszólító padlóképek szerepe a foglalkozásokon, hogyan kísérhetjük a nyelvet testtel, szívvel, képpel és hanggal. Ez egy nyelvi fürdő minden érzékszerv bevonásával, amely élettartalmakat közvetít, örömet ad a gyermekeknek és fejleszti kreativitásukat.

Manzné Dr. Jäger Mónika a workshopjában alapfogalmakat, mint identitás, kulturális értékek közvetítése, valamint a magyarországi német népcsoport legfontosabb jellemzőit taglalta. A kultúra közvetlen és közvetett közvetítésének módszertani kérdései kerültek középpontba, amelynek során a viselet, az autentikus közvetítő személyek és a tájnyelv kérdésköre került bemutatásra. Videófelvételt elemeztek a résztvevők segítségével, saját jó gyakorlatok kerültek bemutatásra.

Dr. Ilona Bachmann előadására – amelynek nagyon érdekes témája: „A terem meghatározó szerepe a kisgyermekkori pedagógiai gyakorlatban“ volt – alsós tanítókat és óvodapedagógusokat hívtunk meg. A résztvevők a teremelrendezés új ötleteinek alapjait ismerhették meg, amelyeket a saját intézményükre adaptálhatnak. A cél az, hogy a teremelrendezés megszólító jellemzői a sokoldalú tapasztalásra, a játék legmegfelelőbb módjára ösztönözzék a gyermekeket.

Szklenár Judit megmutatta, hogyan lehet papír nélkül, interaktív gyakorlatok és oktató játékok segítségével hatékonyan gyakorolni. A pedagógusok ebben a workshopban kiválaszthatták, hogy mely oktatási környezetben alkalmazhatóak az interaktív gyakorlatok és oktatójátékok a legeredményesebben.

A tanítási folyamat előnyeiről és feltételeiről értekeztek, mintákat és ismert online eszközöket rendszereztek abból a szempontból, hogy melyek bizonyultak a leghatásosabbnak és legmotiválóbbnak. A résztvevők kiscsoportokban ötleteket gyűjthettek, kicserélhették tapasztalataikat az alkalmazási lehetőségekről.

Waldmann-né Baudentisztl Éva az alsós népismeret-oktatás célját és feladatait definiálta, praktikus tippeket adott a tananyag közvetítéséhez az órákon és a tanórákon kívüli feldolgozásban. on- és offline lehetőségek, életkornak megfelelő feladattípusok kerültek bemutatásra és kipróbálásra, valamint a tanórán kívüli ismeretközvetítési helyszínek, mint a nemzetiségi tájházak és tanösvények is szóba kerültek.

Angeli Éva szerzőként mutatta be az 5. 6. osztályos Hon- és népismeret tankönyvet és munkafüzetet. Számtalan lehetőséget mutatott arra, hogy mit és hogyan dolgozhatnak fel az órán és tanórán kívül. Azért, hogy valami kézzelfoghatót is haza vihessenek a résztvevők a következő tanévre, egy-egy témát fel is dolgozott a csoport.

Kifáradva, de új ötletekkel felvértezve és motiváltan hagyták el a pedagógusok a virtuális teret.

UMZ Team