„A német nyelvű nevelés minőségének fejlesztése a nemzetiségi óvodákban” című továbbképzés első szakasza – amelyet a Német Belügyminisztérium támogatott, és a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ (UMZ) szervezett – június közepén zárult le.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (LdU) 2022 óta érvényben lévő oktatási stratégiája kimondja: a több évtizede tartó és előrehaladott asszimilációs folyamat miatt a nevelési és oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak a nyelv és kultúra átörökítésében, valamint az egyéni és kollektív identitás tudatosításában és megerősítésében. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója értelmében a német nyelvű oktatási kínálat megőrzése és bővítése – az óvodától az egyetemig, a szakképzéstől a felnőttképzésig – központi oktatáspolitikai cél a magyarországi német nemzetiség számára. A német nyelvű oktatáshoz való jog ugyanakkor kötelezettséget is jelent: a nemzetiség tagjainak minden életszakaszban élniük kell vele, és aktívan alakítaniuk kell azt.
Az oktatás minden életszakaszban kiemelt prioritást élvez.
A továbbképzés célja a német nyelvű nevelés minőségének további fejlesztése a német nemzetiségi óvodákban. A több éve sikeresen működő projekt gyakorlatorientált koncepciókra, modern módszerekre és célzott multiplikátorképzésre épít, hogy tartós nyelvi fejlődést érjen el a nyelvpedagógiai munkában.
A képzés középpontjában az „Egy személy – egy nyelv” modell áll, amely a német nyelv következetes alkalmazását ösztönzi a gyermekek mindennapjaiban. Ez az elv az úgynevezett „nyelvi fürdőn” alapul – egy egynyelvű környezeten, amelyben a gyermekek intuitív módon, játékosan sajátítják el a nyelvet. A módszer a gyakorlatban már bizonyított, és most szélesebb körben is elterjesztésre kerül.

A továbbképzés összesen 70 tanórából áll, online és jelenléti szakaszokra bontva. Az online modulok elsősorban az elméleti alapokat – például a nyelvelsajátítást és a nyelvátadást – tárgyalják, míg a jelenléti alkalmak a gyakorlati feladatokra, játékokra, dalokra, kulturális elemekre és konfliktuskezelési módszerekre összpontosítanak. A 21 résztvevő négy tapasztalt oktató – köztük nyelvpedagógusok és óvodai szakemberek – útmutatásaival sajátította el az ismereteket.
Újdonságként jelent meg a multiplikátorképzés: kilenc résztvevő vállal majd regionális szerepet, hogy a képzés során elsajátított elveket és stratégiákat beépítse a helyi pedagógiai gyakorlatba, és támogassa kollégáit.
Már bevált elem a hospitáció és a monitoring, amelyek lehetővé teszik a tanult módszerek mélyebb reflexióját és alkalmazását. Az egyik szakértő öt olyan óvodát látogat meg, ahonnan a résztvevők érkeztek, megfigyeli a nyelvi stratégiák megvalósítását, szakmai tanácsokkal segíti az óvodapedagógusokat, majd közösen értékelik a tapasztalatokat. Ez a gyakorlatorientáltság jelentősen hozzájárul a hosszú távú minőségbiztosításhoz.
Lengl Krisztina, mohácsi óvodapedagógus így számolt be élményeiről:
„Sok gyakorlati tippet kaptam arra, hogyan motiválhatom jobban a gyerekeket a német nyelv használatára. Különösen tetszett a jó szervezettség és a kellemes hangulat a budapesti és pécsi jelenléti napokon.”
Katona Klára, a pécsi Valéria-Koch-óvoda pedagógusa szintén kiemelte a képzés jelentőségét:
„Óvodapedagógusként lehetőségem volt részt venni az ”Egy nyelv, egy személy” képzési programban – ez az élmény szakmailag és emberileg is gazdagított. Kétnyelvű gyermekek édesanyjaként ez a téma a magánéletemben is nagyon fontos számomra. A képzési program új lendületet adott, és megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a kétnyelvű oktatás mennyire értékes gyermekeink jövője szempontjából.”

Az „Egy nyelv – egy személy” képzési modell jelentősen hozzájárul a német nyelv megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez Magyarországon – egy példaértékű projekt.
Köszönetünket fejezzük ki a Német Belügyminisztériumnak (BMI) a projekt támogatásáért!
UMZ Team



