2024. október 10-én és 11-én Sopronban és Budapesten a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ továbbképzést szervezett hallgatók, óvodapedagógusok és alsó tagozatos általános iskolai tanárok számára: „A tér jelentősége a gyermekkori pedagógiai gyakorlatban” címmel Dr. Bachmann Ilona, a DIPLOMA Felsőoktatási Egyetem Kisgyermeknevelési és Gyermekpedagógiai Tanszékének oktatója vezetésével.  A továbbképzésen a Soproni Egyetem „Benedek Elek” Pedagógiai Karának óvodapedagógusjelöltjei vettek részt.

Mit érzünk, amikor egy katedrálist, egy áruházat vagy egy futballstadiont keresünk fel?

Hogyan érzik magukat gyermekeink az iskolák vagy óvodák termeiben?

Megfelelőek-e ezek a terek számukra, vagy változtatnunk kellene valamin?

Elégedettek vagyunk azzal, amink van, vagy megpróbálunk ösztönző, gyermekközpontú belső és külső tereket kialakítani, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak?

A tervszerűen kialakított terek ösztönöznek, inspirálnak, feladatokat adnak, vagy a pedagógusoknak kell ezt tenniük?

Sok gondolatébresztő kérdés merült fel a résztvevőkben Sopronban és Budapesten. Az előadó, Dr. Ilona Bachmann továbbképzésén nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a résztvevőkkel megvitassa ezen reformpedagógiai elmélet jelentőségét, és sok hasznos tanácsot ad, melyeket sikeresen lehet alkalmazni a mindennapi gyakorlatban.

Mi magunk is különböző környezetekben nőttünk fel, és gyakran nem is tudatosul bennünk, hogy ezek a környezetek milyen nyomokat hagytak bennünk, hogyan alakították életünket.

Még a kisgyermekeknél is… egyre inkább strukturált mintázatokat alkotnak a bent és a kint, itt és ott, fent és lent, a határok, a rések és a redők, és e minták mindegyike az érzékszervek benyomásaiból indul ki.
Liebau, Eckart 1998

Az érzékelés élménye meghatározó a későbbi életre, ezért fontos, hogy a gyermekeknek olyan környezetet biztosítsunk, amely támogatja az érzékelés iránti vágyukat.

Már a reformpedagógusok is foglalkoztak a térfogalommal, nézzük csak a Reggio-pedagógiából ismert a padlótól a mennyezetig érő ablakok apró részletét. Ha a gyermekeknek kevés lehetőségük van a távolba nézni, a szemük nem tud megfelelően fejlődni.

Olyan tereket kell kialakítanunk a gyermekek számára, amelyek ösztönzik őket, aktivitásra, kérdezésre, kutatásra hívják őket, de lehetőséget adnak a visszavonulásra és a közösség fejlődésére is.

Kisfilmek mutatták meg nekünk a jövőt: Schilling teremkoncepciói, ahol a belső tereket pedagógusokból, szülőkből, szakemberekből és gyermekekből álló csapat tervezi és építi meg, vagy az erdei óvoda, ahol a természet a tanítónk, hogyan lehet érzékszervi élményeket vagy játékélményeket nyújtani.

Szabadon tervezhetünk egy különleges térkoncepciót gondolatban, de néha az első valós kis lépés, amit megteszünk a hosszú úton, többet számít!

Inspirálj másokat, kérj segítséget, valósítsd meg az apró ötleteket, így indulhatsz neki a változásnak!

Maria Montessori mondása mottóként szolgálhat:

Nem a gyermeknek kell alkalmazkodnia a környezethez, hanem nekünk kell a környezetet a gyermekhez igazítani!

A képzést a Bajor Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal támogatta.